Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - Pásztor Cecília: A Nógrád Megyei Levéltár kiadványozási tevékenysége, 1999–2003 / 19–24. o.

által megszabott keretek között szeretnénk megtenni — sokkal célszerűbbnek tűnik ennél a tematikus bontás (azon belül pedig általában a megjelenési sorrend). Kezdjük mindjárt a leginkább levéltár-specifikus műfajjal, a segédletekkel! A Bács-Kiskun és a Csongrád megyei, valamint a fővárosi levéltár hasonló publikációit mintaként tekintve, intézményünkben a Nógrád Megyei Tanács, az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága (VB) és a Balassagyarmati Járási Tanács VB üléseinek napirendi pontjai, illetve határozatai adják tárgyát a 2000-ben útjára bocsátott Segédletek alsorozat

3 első három kötetének. A legelsőben a formálisan legmagasabb szintű megyei tanácskozó és döntéshozó fórum hetvenkét jegyzökönyvének kivonata található, míg a másodikban a tulajdonképpen az egész nógrádi pártapparátust irányító VB 2687 napirendi pontja, a harmadikban pedig a Balassagyarmati Járás tanácsi igazgatásának reprezentánsa, az ottani VB 4824 számozott határozata kapott helyet kivonatos formában. Számos megyéhez hasonlóan — a regesztázás elfogadott szabályait követve —, Oborni Teréz és Tóth Péter szakértelmére építve , levéltárunk az elmúlt években kiadta a vármegye 1597-1603, illetve 1652-1656 közötti nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztáit is. Közvetlenül ezek után látott napvilágot újabb regesztakötetünk, a Heves Megyei Levéltárban őrzött egri káptalani hiteleshely Nógrádra vonatkozó, 14-17. századi irataiból, majd megkezdődött a polgári kor képviselőtestületi jegyzökönyveinek kivonatolása: a szécsényi testület 1872-1950 közötti, mintegy hat és félezernyi napirendi pontjának rövid ismertetése segíti a település története iránt érdeklődő kutatók munkáját. Legújabban pedig Nagy Iván irathagyatékának egy részét képező fondunk lajstromát adtuk ki, benne a család birtokjogi irataival, okmányaival, levelezésével, kézirataival és a különféle családi levéltárakból összegyűjtött iratokkal. A kihajtható mellékletként Nagy Iván családfáját is tartalmazó kötet hamarosan a világhálón is elérhető lesz. A „levéltári szempontból szinte elsődleges tudományos feladatnak tekinthető"

4 forráskiadást megcélzó köteteink köre — jórészt történelmi évfordulókhoz kapcsolódóan, de a műfaj szabályainak megfelelően — 1999 óta néggyel bővült. A balassagyarmati „csehkiverés"' 82. évfordulóján, a témájában ehhez is kapcsolódó, 20. századi határváltozásokról szóló konferenciánk megnyitóján vehették kézbe az érdeklődők először az 1919. évi események több, mint kétszáz dokumentumát tartalmazó kötetet. A Hadtörténelmi Levéltárban, a Magyar Országos Levéltárban és a Nógrád Megyei Levéltárban őrzött iratokból, a sajtóanyagból és a visszaemlékezésekből gyűjtött válogatás értékét részletes kronológia és képmelléklet emeli. Az 1956-os megyei okmánytár két vastag kötetben mutatja be a forradalom korabeli forrásanyagát „saját"' iratokból, valamint a Politikatörténeti Intézet, a Történeti Hivatal, a Hadtörténelmi Levéltár és a Belügyminisztérium Központi Irattárának dokumentumaiból, sajtóanyaggal kiegészítve. A több, mint félezer irathoz életrajzi gyűjtemény is tartozik, hamarosan pedig monografikus résszel bővül. Végül, Az Adatok, források... c. sorozaton belül. KENYERES ISTVÁN: A levéltári kiadványmunka kérdései. Magyar Levéltárosok Egyesülete 2001. évi vándorgyűlése, Esztergom, 2001. május 23-25. Szerk.: BANA JÓZSEF-BREINICH GÁBOR-KÁLI CSAUA. Bp., 2002.253. Az 1918 novemberétől egyre merészebben délre nyomuló, újesztendő napján a demarkációs vonalat is átlépő, január derekán pedig Balassagyarmatot elérő cseh, illetve csehszlovák csapatokat 1919. január 29-én a város polgárai, vasutasai űzték ki az akkori megyeszékhelyről. 20