Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 2. szám - MÉRLEG - Csóti Csaba: Trezor. A Történeti Hivatal évkönyve 2000–2001. Szerk.: Gyarmati György. Bp., 2002. / 77–79. o.

kötet talán legjobban szerkesztett, mindenesetre legprecízebb forrásközlése. A szerző bevezető tanulmányában úgy mutat rá a korabeli bel- és külpolitikai összefüggésekre, hogy kellő mértéket tart, elkerüli a forrásközlemények elé írt ismertető tanulmányok egyik hibáját, a „történelemóra" jellegű bevezetést. Cseh Gergő Bendegúz értékes forrásközlése így méltán tarthat igényt a szakma és az érdeklődők figyelmére egyaránt. Fontosnak tartjuk még kiemelni Katona Klárának a MAORT per előzményeiről, illetve T. Varga Györgynek a rabmunkáltatásról szóló tanulmányait. Utóbbi szerző munkája módszertani szempontból is figyelmet érdemel, tekintettel arra, hogy ő egy — a közigazgatáshoz (is) kapcsolódó történeti jelenségek kutatásából —, az utóbbi időben sajnos igencsak kikopni látszó gyakorlatot követ. Nevezetesen: nem „spórolta meg" az előzetes aprómunkát és mielőtt az iratanyagot vallatóra fogta volna, szemügyre vette és rendszerezte a vonatkozó jogszabályokat. E munkájának eredményét három bekezdésben ismerteti is olvasóival, ezáltal rengeteg időt takarítva meg a téma kutatói számára. Az elismerő sorok mellett természetesen vannak olyan elemei is az évkönyvnek, amelyek kevésbé nyerték el a recenzens tetszését. Bár tartalmi, illetve a tartalomra vonatkozó minőségi kifogásokkal — szerencsére — nem élhetünk, érdemes megjegyezni, hogy a kötetben Hetényi Varga Károly is a Baczoni Gábor által követett gyakorlat szellemében, a „szabályos" forrásközlések helyett, inkább a hosszabb szemelvények összekötő szöveggel történő ellátása mellett döntött, holott kiváló forrásai, amelyek akár külön-külön is esettanulmány értékűek, önmagukban jobban megálltak volna a helyüket. Krahulcsán Zsolt más szempontból már dicsért forrásközlése esetén pedig érdemes figyelembe venni, hogy a „kevesebb talán több lett volna", hiszen a Galamb utcai szamizdat-butik kapcsán közölt 97 dokumentum között számos olyan is található, melyek a bevezető tanulmányban röviden „említhető" egy-két szavas lényegi információt tartalmaznak csupán (pl. a 8., 19., 21., 61. dokumentumok). Nagyné Sziklai Ágnesnek a Vendvidékről szóló érdekes és további kutatásokat inspiráló tanulmányának olvasmányélményéből sajnos sokat levon, hogy néhol nehézkesen, sok felesleges idegen kifejezést használva fogalmaz. Ez utóbbi gyakorlatának következményei leginkább a kötet 185. oldalán válnak nyilvánvalóvá, ahol a szerző így ír: „Ebben a drillben a délnyugati kettős hidegháborús határ — úgymond — minél biztonságosabb védelme oksági következményként kvalifikálta az itt élőket a hivatalból terrorizálandók, üldözendők, kitelepítendők kategóriájába." Ismertetésünk végén ismét hangsúlyozni kívánjuk, hogy a Trezor 2. a magyarországi kommunista államvédelem történetének olyan tudományos igényű feldolgozásáról ad számot, melyre joggal büszkék lehetünk. Végezetül meg kell említeni a Trezor sorozatszerkesztőjét, Kónyáné Kutrucz Katalint éppúgy, mint a fentiekben nem említett szerzőket, Markó Györgyöt, Boreczky Beatrixet, Szakolczai Attilát, Zsitnyányi Ildikót, Borvendég Zsuzsannát és Jobst Ágnest, hiszen mindnyájuk közös, színvonalas munkáját veheti kezébe az olvasó. Csóti Csaba 79