Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - Opauszki István: Vasúti iratok a történetírás szolgálatában / 11–18. o.
2. A Magyar (Királyi) Államvasutak és a magán vasúttársaságok iratai A Magyarországon 1846-tól átadott gőzüzemű vasútvonalakat 1868-ig, a Magyar Királyi Államvasutak megalakulásáig magántársaságok építették. Ez alól csak az 1850-1855 közötti korszak jelentett kivételt, amikor a birodalmi kormány kezében lévő Délkeleti Államvasút Üzemigazgatósága (Betriebsdirektion der südöstlichen Staatseisenbahn) épített és üzemeltetett Magyarországon vasútvonalakat. A Pesten működő üzemigazgatóság 1850-1859 közötti iratainak fennmaradt része az Osztrák Állami Levéltárban található. 6 Sajnos a vasútépítés kezdeteitől a kiegyezésig alakult és Magyarországon vasutat építő tíz magán vasúttársaság iratanyagából alig maradt fent valami a hazai levéltárakban 7 . Kivételt csak a Déli Vasútnak a Fejér Megyei Levéltárban őrzött csekély mennyiségű irata jelent. 8 Az Osztrák Állami Levéltár közlekedésügyi részlegében (Österreichisches Staastsarchiv-Verkehrsarchiv) viszont megtalálhatók ennek a Monarchia több országában is vasútvonalakkal rendelkező, bécsi székhelyű társaságnak az iratai. Emellett töredékes iratok maradtak fenn az első magyarországi gőzvontatású vasutat építő Magyar Középponti Vasúttársaságtól (1840-1850), a Cs. Kir. Szab. Osztrák Allamvasúítársaságtól (1855-1909/19) és az Első Magyar Gácsországi Vasúttársaságtól (1870-1905). 9 A Magyar Középponti Vasúttársaság iratairól mikrofilm készült, amely a Magyar Országos Levéltárban is kutatható (jelzete: W 441— 442). Az 1867 után alakult vasúttársaságok (HÉV-ek és fővonali társaságok) iratait a Magyar Országos Levéltár őrzi nagyobb, csaknem 200 ifrn terjedelemben. Az 1980-as évek közepén a MÁV Vezérigazgatóságtól átvett 160 vasúttársaság iratanyagából 40 társaság iratanyaga 0,2 ifm-nél nagyobb, 120 ennél kisebb terjedelmű. Jelentős, 10 ifmnél több irata csak három társaságnak, az Alföldi Első Gazdasági Vasútnak, a SzegedCsanádi Vasútnak és a Mohács-Pécsi vasútnak van. Az egyetlen önálló részvénytársaságként ma is működő vasút, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút iratainak kisebb része (4,35 ifrn) ugyancsak a Magyar Országos Levéltárban 10 , nagyobb része a cég budapesti vezérigazgatóságának irattárában található. Néhány megyei levéltár is őriz magán és helyiérdekű vasúti iratanyagot, de ezek száma és terjedelme nem jelentős." Noha a MÁV-nál megmaradt iratanyag jelentős mennyiségű, ám korántsem mondható el, hogy a legfontosabb iratok hiánytalanul rendelkezésre állnak. Az irattárakat először a második világháború során érték súlyos károsodások. A Vezérigazgatóság iratanyagát például óvóhelyek építése miatt az 1930-as évek végén a Keleti és a Józsefvárosi pályaudvar helyiségeiben helyezték el. A raktárakat á háború végén 6 MECHTLER, P.; i. m. 63.: 14 doboz ügyirat, amelyből 7 doboz személyi ügy. 7 Ennek részbeni magyarázatát az adja, hogy három társaság székhelye nem Magyarországon volt. * Déli Vaspálya Társaság iratai. XI/106 (1862-1912), 0,35 ifin. A MOL-ban őrzött iratok későbbi évekből származnak: Z 1527 Kisvasút, HÉV részvénytársasági iratok, Duna-Száva-Adria Vasúttársaság (Déli Vasút) iratai (1878-1950), 1,31 ifrn. 9 MECHTLER, P.: i. m. 78., 85., 92. 10 MOL Z 1527 Kisvasút, HÉV részvénytársasági iratok, Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút iratai (1925-1950), 0,15 ifrn, XX1X-H-51 GYSEV Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. iratai (1945-1960), 4,2 ifrn. " Összesen 16 ifrn terjedelemben található a megyei levéltárakban vasúti társasági iratanyag, amelyből a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban a Debreceni Helyi Vasút Rt. és Debrecen-Nyírbátori Vasút Rt. közös Üzletigazgatósága iratai (XI—105) 10 ifm-t tesznek ki. 13
