Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 1. szám - HÍREK - Horváth J. András: Levéltári Napok Budapesten / 85–90. o.
apja Beethovennel és Schuberttel is kapcsolatban álló ismert zenészként fiát is fogékonnyá tette a művészetekre. Az 1879-ben levéltárnokká kinevezett Batka az addigi rendezési munkák folytatása mellett tevékenységének súlypontját a legkülönbözőbb kutatói igények kielégítésének, a kutatásokban való széleskörű közreműködésnek és elmélyült adatközléseknek szentelte. Batka levéltárosi működését fontos helytörténeti munkák németre fordítása, valamint az azok készítésében — pl. Ortvay Tivadarnak a Pozsony város történetéről írott munkájában — való közreműködés egészítette ki. Kanyar József a levéltáraknak a második világháború utáni értékmentő munkájáról és tudományos műhellyé válásukról tartott előadást, és a levéltári tevékenység főbb értékszempontjait, ezek változásait tekintette át. Az állományvédelem és a selejtezések kérdéskörét érintve arra a körülményre is felhívta a figyelmet, amely szerint a nedves raktárakban és a lelkiismeretlen selejtezések nyomán több irat veszett el, mint akár a neoacquistica commissio korában. Az új művelődéspolitikai irányelvek szolgálatában a levéltáraknak, miközben tudományos színvonaluk fejlesztése volt a legfőbb cél, kapuikat, főként határozott irányú kiadvány-politika érvényesítése révén szélesre kellett nyitniuk a nagyközönség előtt. A megyei levéltárak egymás után jelentették meg a helytörténeti kutatások szempontjából alapvető fontosságú, legkülönbözőbb műfajú müveket: intézménytörténeti regionális kiadványok, megyei monográfiák, város- és falutörténetek, helytörténeti lexikonok, tematikus forráskiadványok sokasága látott napvilágot a dél-dunántúli megyei levéltárak szerkesztésében. A Somogy Megyei Levéltár 1965-ben angol példa nyomán bocsátotta útjára az Iskola és Levéltár sorozat köteteit. Sok levéltáros „valóságos lelkiismerete és szenátora, lelki kincstárnoka" megyéjének. Fontos feladata lehetne a levéltáraknak a nemzeti önismeret és identitástudat fejlesztése szempontjából a honismeret-tudomány szorgalmazása is. Szegőfi Anna Kalmár Ellával és Kellner Judittal közösen készített előadása arra vállalkozott, hogy a számok fényében, a munkaügyi nyilvántartás adatai alapján vázolja a BFL-ben jelenleg alkalmazásban álló levéltárosok és levéltári kezelők szakmák és diplomák szerinti megoszlását. A teljes állomány 47%-ának számbavétele alapján a férfiak e kör mintegy 60%-át alkotják. Egy levéltárosra a normatív átlagnál valamivel kevesebb: 0,73 kezelő esik. A képzettség számszerű mutatói jónak mondhatók, hiszen az intézményben nyolc kollégának van tudományos fokozata, és a 33 levéltáros összesen 71 egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezik. Levéltár szakot csak 15,5% végzett: a relatív többség történelem szakos diplomával rendelkezik. Az egy-egy főre korlátozódó szakmák között építőmérnöki, biológusi, teológiai diplomák is előfordulnak. A nyelvi képzettség sem tekinthető rossznak, hiszen 25-en rendelkeznek — főként német és angol — középfokú nyelvvizsgával, és öten felsőfokúval. A kezelők közül tíz kollégának van kezelői szakképesítése, és jelenleg nyolcan végzős hallgatói a MOL segédlevéltáros képzésének. Horváth J. András 90
