Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 3. szám - MÉRLEG - Kőhegyi Mihály: A Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriuma I–II. / 61–64. o.
alispán, főszolgabíró, szolgabíró, főjegyző, jegyző), továbbá számos családtag személyi iratai (pl. levelezése) — elsősorban a 18-19. sz. kutatóinak — szinte felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot jelent. E családi archívumok hasonlóképpen alapvető források egyes települések helytörténészei számára. A rendezés során az is kiderült, hogy az iratok között kétszáznál több olyan Mohács előtti oklevél bújik meg, amelyeket a 18. sz-ban Tolna megyébe került nemesi családok hoztak magukkal szinte az ország minden részéből (Baranya, Bereg, Bihar, Borsod, Fejér, Győr, Heves, Nyitra, Pest, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Ung, Veszprém vármegyékből). A családi levéltárak esetében minden családról egy kis bevezető olvasható, a családtagok közötti eligazodást genealógiai tábla szolgálja, a további kutatást pedig irodalomjegyzék segíti. A következőkben családonként csak egy-két érdekességre hívnám fel a figyelmet. Az Augusz család művészet iránti érdeklődése közismert; II. Antalt szoros barátság fűzte Liszt Ferenchez, aki négyszer is hosszabb-rövidebb időt töltött szekszárdi kastélyukban. Barátságuk idején 117 levelet váltottak egymással, amiből 51-et a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára őriz. A család más tagjainak levelezésében is felbukkan Liszt Ferenc alakja, és ezek az adatok jó háttéranyagot jelentenek a művész életének, tevékenységének a kutatásához. Augusz II. Antal hivatali tevékenysége köréből figyelmet érdemelnek az 1848. évi nemzetőri összeírások, de nem érdektelenek a báró Eötvös Józseffel, Haynald Lajossal, Garay Jánossal, Bezerédj Istvánnal, Ráday Gedeonnal, Reményi Edével, Szemere Bertalannal folytatott levelezései sem. Önálló kiadást is megérdemelne Augusz Anna 19. századi naplója. A Bartal család iratainak egyik legérdekesebb része Bartal Aurél kormánybiztosként végzett tevékenységének időszakából származik. Ez az iratanyag jelentősen bővíti ismereteinket az 1920-as évek jobboldali pártharcairól. Több titkos társaság tagjaként sok iratot megőrzött az EKSZ és MOVE tevékenységéről is. A Bernáth család egyik tagja, Géza követségi titkárként Lisszabonban, Londonban, Párizsban, Pétervárott dolgozott. Diplomáciai pályafutása a német nyelvű követségi levelezésből nyomon követhető, miközben számos adat derül ki a kiegyezést követő évtizedek külpolitikai törekvéseiről, lépéseiről. A Csapó II. Dániel, Tolna vármegye reformkori első alispánjának (1827-1836), 1834-ben országgyűlési követének hivatali működése során keletkezett iratok, valamint kiterjedt levelezése nélkülözhetetlen forrása az akkori Tolna vármegye története megismerésének. Csapó II. Vilmos (1840-1933) a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság egyik alapító tagja volt, amelynek históriájához számos adattal szolgál kiterjedt levelezése. Ő Európát bejárva utazását naplójában rögzítette. 1848-49 eseményeiről számos korabeli helyi és országos kiadású nyomtatványt őrzött meg. Már e gyűjtemény is arra utal, hogy érdeklődött a történelem iránt, miképpen ez irányú érdeklődéséről tanúskodik dédapja testvéréről, Győry Péterről, Rákóczi generálisáról összegyűjtött eredeti iratanyaga is. A numizmatikusokat külön is érdekelhetik I. Ferenc pénzekről, bankócédulákról kiadott, és e gyűjteményben megtalálható rendeletei is, mivel mindezeket eddig csak kivonatosan ismertük a kecskeméti levéltár „currensei"-ből. Az irodalom- és orvostörténészek Babits Mihály megyei főorvos leveleit forgathatják haszonnal. A két Beszédes, József és Ferenc levelei Tolna megye reformkori 62
