Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 3. szám - MÉRLEG - Kőhegyi Mihály: A Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriuma I–II. / 61–64. o.

TOLNA MEGYEI LEVÉLTÁR CSALÁDI IRATAINAK REPERTÓRIUMA I. Szerk.: CSERNA ANNA. Szekszárd, 1999. (Segédletek, I.) 126 p + 8 kép TOLNA MEGYEI LEVÉLTÁR CSALÁDI IRATAINAK REPERTÓRIUMA II. Szerk.: CSERNA ANNA. Szekszárd 2000. (Segédletek II.) 144 p. + genealógiai tábl.* Főnemesi családjaink iratanyagát a millenium lázában égő ország levéltárosainak sikerült egyetlen helyre összegyűjtenie. Ezt a mai Magyar Országos Levéltárban (MOL) őrzik és Bakács István jóvoltából kitűnő segédlet is készült hozzá. Egyes — elsősorban jogbiztosító — iratok azonban még változatlanul családi tulajdonban maradtak, sőt középnemességünk iratainak zömét továbbra is vidéki kúriáiban őrizte. A második világháború végén ezek egy része sajnos jelentős sérüléseket szenvedett (pl. a Széchenyiek nagycenki iratanyaga), a kastélyok kifosztásakor a helyi lakosság széthordta, eltüzelte azokat (pl. a Batthyány levéltár egy része). Az olyan megyékben, ahonnan a régi levéltárosok nem menekültek el a szovjet hadsereg elől, 1945 tavaszán megkezdődött a családi iratok megmentése. Tolna megye szerencsére ez utóbbiak sorába tartozott, ahol is Hadnagy Albert — mindnyájunk Berci bácsija — fáradtságot nem ismerve, a helyi elöljárókkal (bíró, jegyző) összefogva, hóban-sárban „caplatva", összegyűjtötte a megmaradt iratanyagot. Természetes, hogy ebben a munkában az érintett családok tagjai is partnerek voltak, hiszen azonnal átlátták; irataik csak így menekülhetnek meg a teljes megsemmisüléstől. Ez a folyamat néhol évekig elhúzódott, így Tolna megye esetében még 1951-ben is kerültek a megyei levéltárba hagyatékok. A hadi események, családok hányattatásai során az iratok belső rendje óhatatlanul megbomlott, kutatásukra csak a régi levéltárosok, raktárkezelök segítségével nyílott lehetőség. Ezt, az egyáltalán nem kívánatos állapotot csak módszeres rendezéssel lehetett felszámolni. Bár az 1970-es évek elején történt erre kísérlet, de mivel az uralkodó ideológia függvényében a legújabb kori iratanyag rendezése került előtérbe, ez a munka nem fejeződött be. Az 1980-1990 közötti időszakban végre olyan kollégák vették kezükbe a rendezés hatalmas munkáját, akik szívós kitartással — mindannyiunk örömére — be is fejezték azt. A fő érdem a sajtó alá rendezést és szerkesztést is elvégző Cserna Annáé, akit munkájában Glosz József és Károly István segített. Nekik köszönhető, hogy majd fél évszázad után rendelkezésünkre áll a Tolna megyei családi levéltárak repertóriumának első kötete, amely a kilencvennél több fond 80 ifm-t meghaladó irategyütteséből az Augusz, Bartal és Csapó családok iratanyagait tartalmazza. Nem szükséges itt külön kihangsúlyozni; e nemesi családok jogbiztosító, bíráskodási, birtokigazgatási, gazdálkodási iratanyaga, illetve némely kiemelkedő közigazgatási, politikai szerepet betöltő családtag hivatali és magániratai (pl. főispán, Kőhegyi Mihály 2001 folyamán juttatta el szerkesztőségünkhöz az itt közölt recenziót. A Levéltéri Szemle ennek közlésével tiszteleg a közelmúltban elhunyt kiváló régész és muzeológus emléke előtt. 61