Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 3. szám - Ress Imre: Levéltári kiadványok a kora újkori és az újkori magyar történelem időszakából / 39–47. o.

levéltári és könyvtári kultúrával rendelkező országban, mint Magyarország mielőbb el kellene végezni. E feladat sikeres végrehajtásához módszertani szempontból nagyon jól hasznosítani lehetne Wolfgang Mommsen német levéltáros két kiadást is megért munkájának tapsztalatait a német levéltárakban és könyvtárakban őrzött hagyatékokról.

6 A megyei levéltárak segédletkészítési gyakorlatában figyelemreméltó új jelenség, hogy az elmúlt másfél évtizedben előtérbe került a középszintű, vagy annál is részletesebb, elsődlegesen a kutatást szolgáló repertóriumokjegyzékek kiadása. Noha ez a tendencia még csupán néhány levéltárra jellemző, de mindenképpen azt a BácsKiskunban, Csongrádban és Hevesben kialakított alapelvet tartjuk követendőnek, amely számot vetett azzal, hogy a megyei levéltárak jelenlegi gyűjtőterületén a megyei igazgatás mellett más területi, városi és községi önkormányzatok is működtek, ezért a repertóriumok ezekhez az igazgatási egységekhez is igazodnak. A megyei levéltárak között talán a legértékesebb családi gyűjteményekkel rendelkező Tolnában pedig három kötetben jelent meg repertórium erről az országos történelem szempontjából is fontos forráscsoportról.

7 A gondosan szerkesztett, mutatókkal ellátott repertóriumokkal kapcsolatban az az egyetlen kritikai észrevételem a levéltári szintek kijelölését, illetve a levélírói mutatók készítésében jelentkező következetlenséget érinti. Kutatói szempontból ugyanis elfogadhatatlan, hogy egyes személyek levelezésének részletes feldolgozását követően, más. nagyon jeles közéleti személyiségek levelezésénél csak a közvetlen rokonokat tüntették fel név szerint, míg a többieket a névtelen ismerősök, barátok összevont kategóriájába utalták. Különösen szembetűnő ez a hiány az országos politikában is jelentős szerepet játszó Perczel családi repertórium esetében, ahol a levélírói mutató hiányát semmiképpen sem pótolja a segédlet iratismertető részének terjedelmét meghaladó érdekés, de müfajidegen életrajzi adattár.

8 Hasonlóan furcsa kettőség jellemzi egyébként a Bács-Kiskun megyei családi levéltárak és személyi fondok repertóriumait is.

9 Pedig különösen a folyamatban lévő elitkutatások, de a társadalom-, művelődés-és politikatörténeti stúdiumok igényes müveléséhez nélkülözhetelen a társadalmi kapcsolatokat dokumentáló levelezőpartneri viszony feltárása. Végezetül nem hagyhatjuk említés nélkül azt az úttörő szerepet, amit a MOL töltött be az elektronikus adathordozókon megjelentett levéltári segédletek meghonosítása terén. Ennek révén olyan, már régen elkészült, csupán szűk körben és nehezen használható segédletek váltak közkinccsé, mint a múlt század elején Illésy János elvei szerint felépített családtörténeti cédulagyüjtemény, amelyet 1945-ig levéltárosnemzedékek vaskövetkezetességgel, folyamatosan egészítettek ki.

10 Talán még ennél is jelentősebb az 1867-1944 között tartott minisztertanácsi ülések napirendi pontjainak közzététele. Ez az összeállítás egyúttal számos olyan módszertani ejárás szükségességét is felvetette, 6 Die Nachlasse in den deutschen Archíven. Bearb. im Bundesarchiv in Koblenz von WOLFGANG A. MOMMSEN. — 2 Bde. — Boppard am Rhein: Boldt, 1971-1983 (Verzeichnis der schriftlichen Nachlasse in deutschen Archíven und Bibliotheken; 1) (Schriften des Bundesarchivs; 17) 7 Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai. I—

II. Szerk.: CSERNA ANNA. Szekszárd, 1999-2000. 8 Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai. III. Szerk.: DOBOS GYULA. Szekszárd, 2001. 9 [KEMÉNYNÉ] PINTÉR ILONA: Bács-Kiskun Megyei Levéltár XIII.. Családok fondfőcsoport fondjainak repertóriumai. Kecskemét, 1997.; [KEMÉNYNÉ] PrNTÉR ILONA: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára XIV. Személyek fondfőcsoport repertóriuma. Kecskemét, 2000. 10 Illésy patika. Családtörténeti adatbázis. CD-ROM: Magyar Országos Levéitár-Arcanum Adatbázis Kft, 1998 42