Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - MÉRLEG - Ring Orsolya: Rendi társadalom – Polgári társadalom 11. Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben / 76–78. o.
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 11. RÉGI TÉMÁK, MAI KÉRDÉSEK A MENTALITÁSTÖRTÉNETBEN A Hajnal István Kör — Társadalomtörténeti Egyesület 1998. évi esztergomi konferenciájának előadásai Esztergom, 2000. Szerkesztette: SASFI CSABA A magyar társadalomtörténészek szakmai egyesületének, a Hajnal István Körnek fő törekvése, hogy a történetírás korszerű, nyugati felfogását adaptálja a hazai történetírás viszonyaihoz — beleértve ebbe az interdiszciplinaritás igényét — és a hazai történetíráson belül valamiféle ellensúly képzését a politikai eseménytörténethez képest. Az egyesület másik fontos célkitűzése, hogy az egyetemi és a közgyűjteményi, valamint a fővárosi és vidéki kutatókat közelebb hozza egymáshoz. A Hajnal István Kör minden év nyarán konferenciát rendez vidéken, valamely helyi intézménnyel társulva. A korábbi konferenciák témái között helyet kaptak pl. a társadalomtörténet kérdésfeltevései és forrásai, valamint egyes, a társadalomtörténészek számára fontos jelenségek, mint a kisváros vagy a konfliktus problematikája. Az 1998-ban Esztergomban megrendezett konferencia bizonyos szempontból új korszakot nyitott a Hajnal István Kör történetében, ekkor kezdődött ugyanis egy hároméves sorozat, amelynek keretén belül 1998-ban a mentalitástörténet, 1999-ben a mikrotörténet 2000ben pedig az új kultúrtörténet képezték az elhangzó előadások alapgondolatát. Az 1998. évi esztergomi konferencia azonban nemcsak a Hajnal István Kör életében nyitott új korszakot, hiszen ez egyben az első hazai mentalitástörténeti összejövetelnek is tekinthető. A konferencia megszervezését különösen aktuálissá tette, hogy a mentalitástörténet irányzatát ért kritikai támadások miatt szükségessé vált néhány kérdés újragondolása, pl., hogy mennyire általánosíthatók a "rejtett gondolkodási struktúrák", ha az egyén tudatát vizsgáljuk, vagy hogy a tömeges források használata esetén kiküszöbölhető-e annak veszélye, hogy a "kollektív tudattalant" kívülről az egyéni pszichébe vetítsük? A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára támogatásával megrendezett konferencia előadásai négy szekciót alkottak, és ezen a beosztáson alapul a konferenciakötet négy fejezete is. A személyes történelem és csoportmentalitás c. fejezet tanulmányai naplók, visszaemlékezések és levelezések segítségével próbálnak kapcsolatot találni az egyes személyek által megélt történelem és a különböző társadalmi csoportok mentalitása között. Tóth Árpád A kapcsolatháló és funkció címet viselő tanulmányában Pápay Károly Baranya megyei mérnök 19. sz. közepéről fennmaradt naplója alapján több kérdésre is választ keres. Ilyen pl., hogy a napló mint forrás, mennyire alkalmas szerzője kapcsolathálójának teljes feltérképezésére, és mennyire hitelesen képes visszaadni az egyén kapcsolatinak dimenzióit és jelentőségét, illetve milyen szempontokat adhat a napló alapján megrajzolt kapcsolatháló a társadalomkép vizsgálatához. Az elemzés kezdetén feltett kérdésekre válaszul a szerző megállapította, hogy a naplóíró Pápaynak viszonylag kiterjedt kapcsolatrendszere volt, amely azonban nem követett hierarchikus rendet. A kapcsolatháló bizonyos dimenziói között nagy átfedés tapasztalható, hiszen aki barát, az gyakran rokon vagy szakmabeli volt. A napló 76
