Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - KILÁTÓ - Tyurina, Jelena Alekszandrovna–Seres Attila: A KGST iratanyagának összetétele és tartalma / 44–51. o.
A tagországok gazdasági együttműködésének egyik központi problémája volt a fűtő és energetikai rendszerek fejlesztésének koordinációjára irányuló kérdés, továbbá a munkamegosztás megszervezése a közösség országainak nyersanyagellátása terén. A Titkárság iratanyagában maradt fenn a KGST titkára és osztályvezetői közti. 1974. július 3-án tartott értekezlet sztenogramja, ahol először vetették fel a tagállamok közti egységes energetikai rendszer koncepciójának kidolgozását, A KGST Elektromos Energetikai Állandó Bizottságának adatai szerint a tagállamokban már 1970-ben 988 milliárd kilowatt elektromos energiát termeltek, vagyis a világtermelésnek több mint 20%-át, ami jól érzékeltette az együttműködés eredményességét. A KGST működésének időszakában irattárát csak szolgálati célból használták a Tanács munkatársai, az iratok több mint 50%-t "titkos" jelzéssel látták el. 3 A KGST vezető szervei jelentős figyelmet szenteltek a fő gazdasági mutatók egységesítését szolgáló alapelvekre. Különleges helyet foglalt el ezen a területen az egységes sztendertek kidolgozása, és bevezetésük a nemzetközi kooperációval készített termékeknél. A 28. ülésszak hagyta jóvá a KGST Sztendertről szóló szabályzatát. Ez rámutatott, hogy a KGST-sztendertek technikai normákat és követelményeket határoznak meg a tudományos és technikai progresszió biztosítása és a gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében. A sztendertizáció széleskörű munkáinak elvégzésére létrehozták a KGST Sztendertizációs Intézetét, amely elkészítette az ezen a területen szükséges alapvető intézkedések normatív-technikai bázisát. A KGST Állandó Bizottságának tevékenységén belül a statisztika területén a '80-as évekre kidolgozták a tagállamok népgazdasági fejlődésének leírására alkalmazott legfontosabb értékmutatók egybevetésének metodológiáját, amelyet a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió szakértői ellenőriztek és hagytak jóvá. Ez biztosíthatta a továbbiakban a nemzetközi fejlődés adatainak összehasonlíthatóságát. A KGST valuta és pénzügyi állandó bizottsága a kollektív valuta (transzferábilis rubel) pénzbeli funkcióinak fejlesztéséhez és megerősítéséhez szükséges feltételek megteremtésén, a KGST tagállamok valutarendszerének közelítésén, valamint azok érvényességének harmadik államokkal és nemzetközi szervezetekkel által történő elfogadásán dolgozott. A tagállamok együttműködése különösen gyorsan fejlődött a kereskedelmi kapcsolatok terén, egymás között ugyanúgy, mint harmadik államokkal történő kapcsolatok kiépítésében. A '80-as években a KGST arra törekedett, hogy magához ragadja a kezdeményezést a fejlődő államokkal történő kereskedelemben, kivonva őket a fejlett kapitalista országok befolyása alól. A tagállamok fejlődő országokkal fenntartott kereskedelmének és gazdasági együttműködésének kérdéseiről az ENSZ konferenciájára egy elemző feljegyzés készült. Ez alapján meg lehet ítélni a tagállamok és a Közös Piac országai közti, a kereskedelemi befolyási övezetek kialakításáért folytatott küzdelem erősségét. A dokumentumokban megemlítik a kapitalista hatalmak részéről a fejlődő országokra történő nyomásgyakorlást, ha azok gazdasági kapcsolatba akartak lépni a KGST tagállamaival. A kereskedelmi megállapodások megkötésének fő nehézségei kedvezőtlen kereskedelmi feltételek (jogi. adminisztratív, vámügyi) 3 PfAScJ). 561. on. 57. a. 140 47
