Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - KILÁTÓ - Tyurina, Jelena Alekszandrovna–Seres Attila: A KGST iratanyagának összetétele és tartalma / 44–51. o.

megállapításában, a KGST tagállamaiból jövő import licenziós rendjének megszabásában, az útlevél és vámkezelési eljárás során történő diszkriminációban mutatkoztak meg, illetve kifejeződtek abban is, hogy politikai okokat használtak fel kereskedelmi egyezmények megkötésének elutasítására.

4 Tapasztalatcsere céljából tárgyaltak a kapitalista országokban gyártott termékek vásárlásának sikeres ügyletéről a KGST államok külkereskedelmi miniszterei a szállító ipari és kereskedelmi cégek képviselőivel. A KGST tagállamaiba történő exportügyleteket megnehezítő okok között a cégek képviselői a leggyakrabban a következőket említették: a technikai ellátottság és a fejlett értékesítő hálózat hiánya a szocialista országokban, az árutermelés technikai normái közti különbség, az importkorlátozások és vámsorompók. a konkurencia és a kapitalista országok piacra való bejutásának nehézsége, a felvevőpiacról meglévő ismeretek elégtelensége, valamint a limitált árak partnerek általi megsértése. A KGST Titkársága külkereskedelmi osztályának iratanyagában találhatók meg arról az ülésről készült jegyzőkönyvek, amelyen a tagállamok kereskedelempolitikájának összehangolását vitatták meg a Közös Piac és az EGK országai felé. Az ülésen megvizsgálták a Közös Piaccal és az EGK-val szembeni ellenlépések lehetőségét azok gazdasági diszkriminációs intézkedései miatt.

5 A KGST Alapokmánya 12. cikkelyének megfelelően a Tanácsnak jogában állt kapcsolatokat kiépíteni az ENSZ szakosított szerveivel és más nemzetközi szervezetekkel, továbbá egyezményes viszonyt létesíteni a Tanács tagállamai által létrehozott nemzetközi szervezetekkel. Az ENSZ Közgyűlésének 29. Ülésszaka (1974) a KGST-nek megfigyelői státuszt biztosított abból a célból, hogy képviselői részt vehessenek az ENSZ bizottságainak munkájában. A KGST élénk együttműködést valósított meg több nemzetközi szervezettel, amelyek sorában olyanok is voltak, mint a Nemzetközi Munkaügyi Szövetség, Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség, a Vasúti Együttműködés Szervezete, valamint a Nemzetközi Szellemi Tulajdon Szervezete. A KGST országainak gazdasági együttműködésével összefüggő alapvető problémák koordinálására és tudományos kutatására hozták létre a Szocialista Világrendszer Gazdasági Problémáinak Kutatóintézetét, amely a gazdasági együttműködés új jelenségeit elemezte, és a gazdasági rendszer távlati fejlődésének további irányairól készített előrejelzéseket. Ilyenfajta elemző tevékenység példájául szolgálhat a KGST szervei által 1986-ban elkészített, a Strukturális eltolódások, a tudományos-technikai progresszió hatása és a fejlődés néhány más ágazatközti aspektusa c. összegző anyag. Azt vizsgálták, hogy a tudományos-technikai progresszió és a termelési kooperáció hogyan hatott a KGST gazdasági rendszerének fejlődését leíró mutatókra. Itt konstatálták a KGST tagállamok többségének áttérését az extenzív típusú termelésről az intenzív típusúra. Ez kimutatható volt például a gépgyártás, a vegyipar, az elektronika, a nyersanyag kitermelő ágazatok vagy a lakossági árufogyasztás szükségleteit kielégítő ágazatok anyagi-technikai bázisának megerősödésében, illetve a fűtő és energetikai rendszerek átalakításában a szisztematikusan dráguló energiaforrások gazdaságosabb és stabilabb energiaforrásokkal történő felváltásával (a természetes gázok és az atomenergia szerepének növelésével). így a Bolgár Népköztársaságban található 4 PrA3cJ». 561.on. 53.fl.46 5 PrA3<j>, 561. on. 51. fl. 77 48