Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - Kenyeres István–Sarusi Kiss Béla: A közjegyzőknél keletkezett iratok jogi helyzete, levéltári átvételük problémái / 27–33. o.

Az első, 1971-ben kiadott az összes jogszolgáltatási szerv iratanyagára vonatkozó iratkezelési szabályzat és irattári terv (108/1971. (I.K. 8.) ÍM. ut.) f) pontja szerint a közjegyzői okiratok (végrendelet, halál estére intézkedést tartalmazó okirat, öröklési, házassági szerződések, tanúsítványok stb.) nem selejtezhetőek, viszont nem is adhatóak át levéltárnak. A jelenleg érvényben lévő, 109/1981. (I.K. 5.) IM. utasítás 102. §-ának c) pontja ugyanígy rendelkezik. Mivel a levéltári iratok kezelésére, irattári őrzésére, selejtezési és levéltárba adási idejére mindig az iratanyag keletkezése idején érvényben lévő jogszabályokat kell alkalmazni, eszerint négy időszakot kell megkülönböztetnünk: 1. Az 1951. előtt, 2. 1951 és 1957 között, 3. 1957. és 1971. között, 4. 1972 és 1991 között keletkezett közjegyzői okiratok jogi helyzetét kell megvizsgálni. 1. Az 1951 előtti okiratok esetében nem lehetett selejtezni, az iratokat, amennyiben az illető közjegyzőt átvették állami szolgálatba, és az okiratokat továbbra is ő őrizte. Amennyiben nem került állami szolgálatba, akkor az illetékes járásbíróság elnökének kellett átadnia iratait és könyveit, amelyek a bíróság irattárába kerültek. 2. Az 1951 és 1957 közötti közjegyzői okiratokat illetően: a munkásmozgalmi vonatkozású iratokat az őrzési idő lejártával a Magyar Munkásmozgalmi Intézetnek, illetve, mivel az megszűnt, annak jogutódjának kellett volna átadni. A fővárosi gyakorlat azt mutatja, hogy okiratokat nem selejteztek. Tudomásunk szerint a Magyar Dolgozók Pártja Munkásmozgalmi Intézete (1948-1956) és utóda, az MSZMP Pártőrténeti Intézete (1957-1989), illetve levéltári részlegük nem tanúsított nagyobb hajlandóságot közjegyzői iratok átvételére, jogutódja (?). a Politikatörténeti Intézet Levéltára tudomásunk szerint nem is őriz ilyen iratokat, jelenleg pedig semmiféle jogalapja nem lenne ilyen okiratok átvételére, mivel nem számít sem köz-, sem szaklevéltárnak. Következésképp az összes. 1957 előtt keletkezett közjegyzői okiratot az illetékes levéltárnak kell átadni. 3. Az 1957 és 1971 közötti okiratok esetében elégedetten nyugtázhatjuk azt a tényt, hogy továbbra sem tették lehetővé a maradandó értékű közjegyzői okiratok selejtezését, ugyanakkor az igazságügy-miniszter intézkedése alapján ezek teljes egészükben közlevéltár őrizetébe kerülhetnek. 4. Az 1972 és 1991 közötti közjegyzői okiratok esetében az érvényben lévő rendelkezések nem teszik lehetővé a levéltári átadást. Az ezen időszakban keletkezett 29