Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: Zala megye politikai viszonyai a reformkor hajnalán – Séllyey Elek főszolgabíró feljegyzései / 29–40. o.

DOKUMENTUM MOLNÁR ANDRÁS ZALA MEGYE POLITIKAI VISZONYAI A REFORMKOR HAJNALÁN — SÉLLYEY ELEK FŐSZOLGABÍRÓ FELJEGYZÉSEI Deák Ferenc szülőfalujában, a Zala megyei Söjtörön azzal múlatta az időt Séllyey Elek táblabíró, a muraközi járás főszolgabírója 1825 farsangjának utolsó napjaiban, hogy visszatekintve egészen a 18. század derekáig, a zalai szájhagyomány, valamint saját tapasztalatai alapján papírra vetette a megyéjében uralkodó politikai viszonyok jellemző vonásait. Séllyey Elek 1788. október 8-án született, valószínűleg édesanyja, Bedekovich Magdolna családi birtokán, a Muraközben, Csáktornyától keletre (és Perlaktól északra) fekvő Alsópusztakovecen.

1 Apja, Séllyey János táblabíró — egyes források szerint 1784ben Zala megye alszolgabírója — mindössze két esztendei házasság után, 1788-ban meghalt, így rendkívül fiatalon, alig 18 éves korában özvegyen maradt édesanyja egyedül nevelte fel fiait: Eleket, valamint bátyját, Lajost. A Séllyey családban ekkor már több generáció óta visszatérő hagyomány volt a fiúk taníttatása, a jogi végzettség megszerzése és az uradalmi vagy megyei hivatalviselés. Az ősök a 18. század elején még igen szerény körülmények között éltek, és iskolázottságuk révén, főként ügyvédi praxissal szereztek jelentős vagyont. Családjának birtokait elsősorban Elek nagyapja, Séllyey László gyarapította uradalmi ügyészként, majd megyei táblabírói címet nyert. Befolyásos ember lehetett, mert fiát, Jánost (Elek apját) már a rangos és vagyonos horvát Bedekovich családba tudta beházasítani.

2 Séllyey Elek bátyjához hasonlóan ügyvédi diplomát szerezhetett. Mielőtt megyei szolgálatba lépett volna, 1809-ben ő is részt vett — lovassági főhadnagyi rangban — a Napóleon hadai elleni nemesi felkelésben.

3 Hivatali karrierjét 1810. május 7~én kezdte, ekkor választották meg Zala megye tisztújításán a muraközi járás alszolgabírójává. Öt évvel később, 1815. november 8-án előrelépett a ranglétrán, és járásának főszolgabírója lett. Három választási cikluson át, közel tizenhárom évig volt Muraköz főszolgabírója. Séllyey Elek születési dátumát kizárólag a söjtöri felső temetőben található sírkövéről ismerjük. A síremléket a közelmúltban összetörték, az adatot — korábbi fotója alapján — Söjtör monográfusa, BÚZA PÉTER bocsátotta rendelkezésünkre. Szívességét ezúton is köszönjük. Zala Megyei Levéltár (=ZML) Séllyey család levéltára. Bedekovich Magdolna gyászjelentése., ZML Catastrum Nobilium Comitatus Zaladiensis Anno Domoni 1790., NAGY IVÁN: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 10. kötet. Pest, 1863. 128., DEGRÉ ALAJOS: Zala megye vezetőségének kiválasztása a feudalizmus végén. Jogtörténeti tanulmányok, V. Bp., 1984. 53., DEGRÉ ALAJOS: A Séllyey családi levéltár története és jellemzése, a Séllyey család származási táblája. (Kézirat a családi levéltár raktári jegyzéke mellett, ZML.) ZML Séllyey cs. lt. 1. doboz. Személyi iratok. Verzeichnis der bey denen fünf Escadronen aus Szalader Comitats bewáhlten Offiziere. Vö. Adatok Zalamegye történetéhez- 5. kötet (Szerk.: BÁTORFI LAJOS) Nagykanizsa, 1878. 161. 29