Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: Zala megye politikai viszonyai a reformkor hajnalán – Séllyey Elek főszolgabíró feljegyzései / 29–40. o.

1828. június 8-án Zala megye másodalispánjává választották.

4 Mintegy 21 esztendei megyei szolgálat után, 1831 tavaszán a kőszegi székhelyű Dunántúli Kerületi Tábla ülnökévé (kerületi táblabíróvá) nevezték ki, ezért alispáni hivataláról 1831. április 18-án lemondott.

5 Ezután szinte élete végéig, 1849-ig a kerületi táblán dolgozott. Közben Séllyey Elek 1816-ban megházasodott, feleségül véve Csertán Károly kapornaki főszolgabíró 1795. december 28-án született lányát, Rozáliát (a későbbi, 1848-as zalai kormánybiztos és képviselő Csertán Sándor testvérét).

6 A fiatal pár kezdetben a Csertánok gelsei birtokán lakott, itt született 1817. április 22-én fiúk, László? Néhány évvel később átköltöztek a nagyapa, Séllyey László által szerzett, és Elek nagybátyjától az édesanyja által már korábban megvásárolt söjtöri birtokra. Ettől kezdve Séllyey Elek családjának székhelye Söjtör volt.

8 Özvegy édesanyja, Bedekovich Magdolna alsópusztakoveci, mintegy 100 holdas és évente kb. 480 váltóforintot jövedelmező birtokához képest Séllyey Elek söjtöri javai közel 500 holdra rúgtak, és (a közbirtokosság kezelésében lévő erdőn és legelőn kívül) évente hozzávetőleg 1460 váltóforintot jövedelmeztek.

9 (Összehasonlításul: ez az összeg mintegy kétharmada volt a Deák család kehidai uradalmából származó jövedelemnek.)

10 Séllyey Elek mind főszolgabíróként, mind másodalispánként évente legalább 400 ezüstforint (1000 váltóforint) fizetéssel egészítette ki birtokai jövedelmét.

11 Kerületi táblabírósága idején még ennél is jóval több lehetett a honoráriuma. Erre utal, hogy 183 l-ben Kőszegre költözve, 500 váltóforint ellenében tudott szállást bérelni magának.

12 Amikor 1831. április 18-án lemondott alispáni hivataláról, az alábbi szavakkal köszönt el Zala megye közgyűlésétől és tisztviselőtársaitól: „1809. esztendőben még alig serdülő ifjú a Tekintetes Karok és Rendek által a felkelő sereghez főhadnagynak, reá következett esztendőben al-, és öt esztendő múlva főszolgabírónak választattam, és ezen utóbb említett hivatalokban két tisztújítás alkalmával meghagyattam, 1828. esztendőben pedig az eddig viselt, és ezennel lemondott, énreám nézvést felette díszes második alispányi hivatalra emeltettem. Tekintetes Karok és Rendek! Édes hazám forró szeretete és törvényes kötelességem ragadtatta vélem védelmére a fegyvert, viseltette velem a hivatalt, és a lépcsőnként nevelkedő, bennem helyheztetett bizodalom a közjónak eszközléséhez alkalmatosságot nyújtott; ápolgatva a Tekintetes Karok és Rendek bizodalma, kedves tiszti társaim 4 Zala megye archontológiája 1138-2000. (Szerk. MOLNÁR ANDRÁS) Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény 50.) 470. 1 ZML Zala vármegye nemesi köz- és kisgyűléseinek jegyzökönyvei (kgy. jkv.) 1831:1187. s VAJDA LÁSZLONÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa (1809-1864). Zalai történeti tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény, 35.) Zalaegerszeg, 1994. 215. Csertán Rozália születési dátuma söjtöri sírkövén olvasható. 7 ZML Mikrofilmtára. A gelsei római katolikus plébánia születési (keresztelési) anyakönyve. s ZML Catastrum Nobilium Comitatus Zaladiensis Anno Domoni 1829., Zala vármegye kétségtelen nemeseinek lajstroma 1845. A söjtöri birtok megvásárlásáról: ZML kgy. jkv. 1807. december 14. 76/25. sz. (1112.) 9 ZML Zala varmegye nemesi birtokosainak és birtokainak összeírása, ill. jövedelembecslése 1835. Muraközi járás, Alsópusztakovec, Kapornaki járás, Söjtör. A Séllyey család söjtöri birtokairól részletesebben ír BÚZA PÉTER: Söjtör. (Száz Magyar Falu Könyvesháza) Bp., 2000. 32-40. 10 Kehida. Szerk.: MOLNÁR ANDRÁS. (Száz Magyar Falu Könyvesháza) Bp., 2001. 77-78. 1

' MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye közigazgatása 1790-1849. Zala megye archontológiája, i. m. 63. 12 ZML Séllyey cs. lt. 1. doboz. Séllyey Elek és Ertl János Kőszegen, 1831. április 22-én kötött bérleti szerződése. 30