Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: Zala megye politikai viszonyai a reformkor hajnalán – Séllyey Elek főszolgabíró feljegyzései / 29–40. o.

Séllyey Elek nem sokkal élte túl szülőföldje Horvátországhoz csatolását. 1849 februárjában még Kőszegre utazott,

31 néhány hónappal később azonban végleg hazatért Zalába. Életének 62. évében, 1850. május 17-én hunyt el Söjtörön. Halálát agyvérzés (szélhűdés) okozta. Május 20-án temették el a söjtöri felső temetőben,

32 ahol 1855. január 13-án elhunyt feleségével közös kripta őrzi a maradványait.

33 Összegezve Séllyey Elek közéleti pályafutását, megállapíthatjuk, hogy Séllyey mind politikai meggyőződése, mind pedig ifjúkori barátaihoz, így pl. Deák Ferenchez és Csány Lászlóhoz fűződő szoros barátsága révén megyei tisztségviselőként, és később, a kőszegi kerületi tábla ülnökeként is, szinte élete végéig a zalai reformellenzék célkitűzéseit támogatta, nem egyszer személyesen is részt vállalva az ellenzéki elképzelések megvalósításában. Politikai elkötelezettsége, határozott álláspontja tetten érhető az alábbiakban közlésre kerülő, és a szerző szándéka szerint nem a nyilvánosságnak szánt, csupán önmaga számára készített írásában, valamint a függelékként olvasható, keltezetlen és cím nélküli, ám a tartalmából egyértelműen meghatározható módon a farsangi feljegyzés negatív hősét, Sümeghy Józsefet becsmérlő, hasonló céllal papírra vetett gúnyiratában is.

34 Séllyey feljegyzései a becsületes, tisztességes hazafiak, ellenzéki oldalon álló megyei tisztviselők szemszögéből idézik fel a kormánypárt és az ellenzék zalai híveinek több évtized óta — részben a kulisszák mögött — zajló hatalmi harcát, miközben lesújtó bizonyítványt állítanak ki a kormánypárt helyi vezetőinek, Amadé Antal grófnak, főként pedig a leggyűlöletesebb ellenfél, a szinte velejéig romlott Sümeghy József alispánnak jellemtelenségéről. Séllyey kissé eltúlzott aggodalma és félelme nem volt ugyan teljesen alaptalan, ám mégsem következett be a megye erkölcsi züllése és politikai visszarendeződése. Sőt, az 1830-as évek elejére — mint Séllyey fenti életrajza is több helyütt utal rá — teljes egészében az ellenzék vette át a hatalmat, és vált meghatározó, reformokat kezdeményező politikai erővé Zala megyében.

35 A történet csattanója, hogy az 1825-ben még alávaló ellenfélként becsmérelt Sümeghy József királyi tanácsos egyik fia, az 1819. október 20-án született Sümeghy Ferenc később Séllyey Elek lányát, Magdolnát vette el feleségül. 6 Sümeghy Ferenc, aki 1841. augusztus 2-től a kapornaki járás alszoIgabírója, 1844. június 10-től 1849 októberéig pedig a járás főszolgabírója volt, jóvátette apja bűneit. 1845-ben önkéntes adózást vállalt, a következő évben meggyőződéses ellenzékiként jellemezték, 1861 tavaszán a megye alkotmányos főszolgabírója lett, majd 1861 és 1869 között Kanizsát képviselte — Deák Ferenc pártjának híveként — a pesti országgyűlésen.

37 31 ZML Séllyey cs. lt. 1. doboz. Személyes iratok. Útlevél Séllyey Elek számára. Zalaegerszeg, 1849. február 3. ZML Mikrofilmtára. A söjtöri római katolikus plébánia halotti anyakönyve., ZML Séllyey cs. lt. Séllyey Elek nyomtatott gyászjelentése. 13 Márvány síremlékük fotóját közli: BÚZA P.: i. m. 185. 34 ZML Séllyey cs. lt. Séllyey Elek politikai iratai. Saját kezű fogalmazványok. 35 MOLNÁR ANDRÁS: "Vágtatok" és "fontolva haladók". Politikai érdekcsoportok hatalmi konfliktusai a reformkori Zalában. Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. (Rendi társadalom - polgári társadalom 3.) 189-195. Vö. MOLNÁR A.: Csány László a zalai, i. m. 16-60. 36 ZML Zala vármegye kétségtelen nemeseinek lajstroma 1845., DEGRÉ ALAJOS: A Séllyey család származási táblája (Kézirat, ZML), BUZAP.: i. m. 35. 37 Magyar Országos Levéltár P 626. Széchenyi család levéltára. Széchenyi István gyűjtemény 10. csomó. 2432. sz. Zala megye nemességének politikai minősítése 1846-1847., MOLNÁR ANDRÁS: „A zalai ágyúzás". 34