Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: Zala megye politikai viszonyai a reformkor hajnalán – Séllyey Elek főszolgabíró feljegyzései / 29–40. o.

1. Séllyey Elek: Zala 1825. esztendőben — írtam farsangi mulatságul önmagamnak Ezen megyének hosszas fekvése 38 okozza, hogy a más megyékben, melyek jobban kerekdedek, fentálló egyetértés nem tapasztaltatik. A távol lakók csak a gyűléseken, ahol úgyis annyiszor a felhevült emberi érzemények a barátság köteleit elszaggatják, látván egymást, nem jöhetnek egyetértésbe, mely a szakadásoknak elejét vehetné. Neveli 39 az idegenkedést még az is, hogy Sümeg és Egerszeg tájékán legtöbb tehetős, és a közdolgokba befolyó nemesség lakik; az elől nevezett a társasági életben míveltebb, de fenthéjázóbb, az utóbb érintett inkább a régi, a fakunyhóval is megelégsző, ha csak abban jól ihatik-ehetik, szokásokhoz szítt?] 40 . Ezek a megyében két felekezetnek mondathatnak. Kedvetlenül jön a szép tájékához szokott Sümeg melléki (aki ott szeretne gyűléskedni) az egészségtelen sárfészekbe, Egerszegre; alig fordul meg benne, már otthagyja, szidalmazván a göcseji voltokat, és folyvást sóhajtozván, bár Sümegen lennének az öszvejövetélek. Nem kevés befolyása vagyon ezen kétfelé való szakadásnak az alispányok választásában, mert sokszor nem a személyes érdem, hanem a lakásának kedvéért, és hogy mindenik résznek legyen alispánya, azzá lesz még az arra nem való is. A mostani állapotnak megfontolására szükséges csak futólag ezen megyének előbbi rajzolatját előbocsájtani. A töröknek Kanizsábul való kiűzése után 41 kevés vala benne a tanult ember, nem lévén város, sem oskola kebelében 42 . Mária Terézia országlása közepén 43 kiváltképpen két nemzetség vetélkedett az elsőségért: Oszterhueber és Forintos 44 . Feladások és királyi comissió 45 vetett véget az önnön hasznát és fenthéjazást inkább, hogysem a megye javát előmozdító agyarkodásoknak; de amint mindenkor az ily károk mellett a hibák világosságra jönnek, úgy itt is számos jó rendelések következtek. Szaporodott is ekkor a tanultak száma, fontos lett szava a hazában és az országló székeknél 46 . Az oly sok jót és rosszat reánk hozó Mária Teréziának halálával, Józsefnek erőszakos uralkodásának elején 47 Zala az újítások ellen makacs ellentállásában kívánta magát kimutatni, és Zala megye önkéntes adózói (1845-1848). Századok, 130. (1996) 5. sz. 1235., Zala megye archontológiája, i. m. 477., BARBARITS LAJOS: Nagykanizsa. Bp., 1929. (Magyar városok monográfiája) 140. Vö. Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa, 1999. 291-292. 38 Zala megye területe a Drávától egészen a Balaton északkeleti szögletéig, délnyugat-északkeleti irányban, hosszan elhúzódott. 39 Értsd: növeli. 40 Bizonytalan olvasat. 41 Kilencven esztendei török uralom után, 1690. április 13-án szabadult fel Kanizsa. Ekkor ért véget Zalában a hódoltság. 42 Az első zalai középiskolát, a kanizsai piarista gimnáziumot 1765. július 20-án alapította Batthyány József gróf, kalocsai érsek, valamint a város földesura, Batthyány Lajos nádor. 43 Mária Terézia (1717-1780) magyar királynőként 1740. október 22-től 1780. november 29-ig uralkodott, így az 1750-es és 1760-as évekről lehet szó. 44 Mindkét család több tagja viselt vezető megyei hivatalokat. így pl. Oszterhueber Ferenc 1755. november 1­tői 1773. április 14-ig muraközi főszolgabíró, azután 1782. október 11-ig másodalispán volt. Oszterhueber György 1748. március 26. és 1755. november 1. között ugyancsak a muraközi főszolgabíró tisztjét, míg Oszterhueber János 1758. augusztus 7. és 1768. december 24. között az első alügyész posztját töltötte be. Forintos János 1756. október 11-tői 1768. november 3-ig az egerszegi főszolgabírói, azután 1771. május 1­ig a megyei főjegyzői, Forintos Gábor pedig 1760. január 9-től 1773. április 14-ig az első alispáni hivatalt viselte. Utóbbi volt 1764. június 17. és 1765. március 19. között a megye egyik országgyűlési követe is. 45 Feljelentések és királyi megbízásra végzett vizsgálat. 46 Dikasztériumoknál, azaz kormányszerveknél (mint pl. a kancellária vagy a kamara). 47 //. József (1741 -1790) 1780. november 29-töl 1790. február 20-ig uralkodott magyar királyként. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom