Levéltári Szemle, 51. (2001)
Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Ágnes: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár fél évszázada / 60–65. o.
TÓTH ÁGNES A BÁCS-KISKUN MEGYEI LEVÉLTÁR FÉL ÉVSZÁZADA Közismert, hogy a mai Bács-Kiskun megye 1950. február 1-én alakult meg Bács-Bodrog vármegye Magyarország területén maradt járásaiból (bajai, bácsalmási, jánoshalmi) valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből (dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, kecskeméti, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi és a kunszentmiklósi járásból). A 4343/1949. sz. minisztertanácsi rendelet — amely központilag határozta meg a megyék és járások határait, valamint székhelyeit —, megszüntette Baja korábbi megyeszékhelyi rangját, és törvényhatósági jogú városi címét. A megye székhelye Kecskemét lett. A megye megalakításával párhuzamosan megkezdődött a megyei intézmények szervezése is. Dr. Leidecker Jenő főlevéltáros — akire az intézmény létrehozásának, megszervezésének munkája hárult — 1950. márciusában fektette föl azt a lajstromot, amely már a megyei levéltárban elhelyezett iratokat regisztrálta. E szerint eddigre beszállításra került a csonka Bács-Bodrog vármegye igazoló bizottságainak, valamint nemzeti bizottságainak iratanyaga, ugyancsak a megye déli községeinek felekezeti anyakönyvei, valamint kataszteri és számadási iratok. A lajstrom fölvételének bizonyára az az alispáni leirat volt az előzménye, amely a területátszervezésben érintett megyéknél az iratátadástátvételt a Levéltárak Országos Főfelügyelője által kiadott utasítás szerint előírta, s ugyanakkor a levéltárak elhelyezését az adott megye alispánjának kötelességévé tette. Más megyei levéltárak általában örökölték a vármegyeháza általuk korábban is használt helyiségeit. Megyeháza híján azonban Kecskeméten gondot okozott maguknak a megyei hivataloknak az elhelyezése is. A levéltári anyag szisztematikus összegyűjtését már az első hónapokban hátráltatta, illetve bizonytalanná tette az intézmény elhelyezése körül kialakult huzavona. így kerülhetett sor a Bajáról Kecskemétre szállított BácsBodrog vármegyei iratanyag rövid időn belüli kétszeri szállítására. Először a városháza alagsorában kapott helyet, ahonnan néhány hónap múlva egy villába költöztették át. Majd amikor világossá vált, hogy Kecskemét város levéltára is része lesz a Bács-Kiskun Megyei Közlevéltárnak, visszaszállították az iratanyagot a városházára. 1950 novemberére vált bizonyossá, hogy a megyei levéltár a kecskeméti városi levéltár helyiségeit kapja meg. Leidecker Jenő november 27-én a következőket írta a Levéltárak Országos Központjának: „... az államrendőrség a városháza épületéből kiköltözött. A városi tanács VB. elnöke a megüresedett fogdahelyiségeket, valamint az ezekhez vezető zárt folyosó részt levéltár céljára a mai napon átadta. Az átadott helyiségek szárazak, levéltári anyag ideiglenes tárolására alkalmasak. Legmegfelelőbb lett volna a jelenlegi levéltár mellett a szakszervezetek által elfoglalt rész, azonban a város vezetősége ennek átadásáról hallani sem akar." Aki csak egy kicsit is ismeri az intézmény történetét, jelenlegi helyzetét, tudja, a költözés, a helyszűke, az ideiglenesnek szánt, ám évtizedekre meghatározóvá váló nem megfelelő elhelyezési körülmények, nemcsak a megalakulás idejét jellemezték, de végigkísérték a levéltár eddigi életét. Bizonyos értelemben a megalakulás elégtelen körülményei — vagy az akkor is hiányzó levéltári normatíva — kódolták azokat a problémá60
