Levéltári Szemle, 51. (2001)
Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. szám - KILÁTÓ - Seres Attila: Az újrakezdés(ek) nehézségei és eredményei: A levéltárügy története és jelenlegi helyzete Macedóniában / 41–47. o.
autentikus források alapján nehezen ismerhető meg. Az állomány túlnyomó részét az 1945 után alakult állami szervek iratanyaga alkotja. A „köztársasági" jelző elhagyásának szimbolikus aktusa nem a köztársasági intézményrendszertől vagy berendezkedésétől való elkülönülést jelzi, hanem a közvetlen kormányfelügyeletet és kormányzati támogatást hivatott demonstrálni. A macedón állami levéltár azonban jellegét, és a benne folyó szakmai munkát tekintve elkülönül a hivatali szervezet szegmenseitől. Az 1945 utáni iratanyag dominanciája nem egy kizárólag erre a korszakra irányuló tervszerű gyűjtőmunka eredménye, hanem az ország történelméből fakadó kényszerű következmény. A legújabbkori állami dokumentumok gyűjtése a levéltár általános feladatköre és lehetőségei révén természetes szükségszerűség is, amely nélkülözhetetlenné tesz bizonyos mértékű kormányzati felügyeletet. 2000-ben született meg az a törvény, amely nem közvetlenül a levéltárügyet, hanem általában az állami közigazgatási szervek működését szabályozza, de ezen belül egy, a levéltárra vonatkozó formai változtatást vezetett be. Ennek értelmében, paradox módon, a levéltár hivatalos megnevezése ismét Macedón Köztársaság Állami Levéltára lett. Mint utaltunk rá, a szocialista Jugoszláviában 1965-ig ugyanez volt az intézmény elnevezése, akkor a köztársasági jelző a szövetségi jugoszláv állam egyik tagállamára utalt, jelenleg pedig inkább az ország szuverenitását, az önálló államiság meglétét hivatott kifejezni. A levéltárban az operatív szakmai munka alapvető szervezeti egysége nem az osztály, hanem a szektor. A szektorok munkatársai nem a hazai gyakorlatban bevett, összetett referensi tevékenységet végeznek, hanem a levéltárosi munkakörnek csak egy területére specializálódtak. Négy szektorra tagolódik a levéltár szervezete, ezek a szakfelügyeleti, a feldolgozó, az állományvédelmi és a technikai dokumentációskiadványszerkesztői. A szektorok némelyike további alosztályokra tagolódik, ezen kívül a levéltárnak öt további osztálya van, közülük kettőben tudományos jellegű munka folyik (a nemzetközi kapcsolatokért felelős osztály és az informatikai), a másik három pedig adminisztratív munkát végez (gazdasági hivatal, igazgatói titkárság, biztonsági osztály). Az igazgató munkáját ezen kívül egy szektorok feletti, felsőbb vezetőkből választott, négy fős szakmai-tanácsadói kollégium segíti. A szakfelügyeleti szektor feladatköre kizárólag a külső iratképző szervek irattárainak tevékenységére terjed ki, a szervezeti egység munkatársai felügyelik a selejtezéseket, és az iratátadás előkészítését, valamint ellenőrzik az iktatás rendjét és a beszállításokat. Ezen kívül szükség esetén az iratanyag elkülönítésével és rendszerezésével kapcsolatos szaktanácsadást is végeznek. Macedóniában jelenleg 3900, a külső szervjegyzékeken szereplő iratképzö szervet tartanak nyilván. Az ország függetlenségének kikiáltása után rendkívül nehéz geopolitikai helyzetbe került, ami a gazdaság fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolta. Ennek következtében még az ország méreteihez mérve is aránytalanul kevés az ország gazdasági életében meghatározó szerepet vállaló tőkés nagyvállalat, amelynek jelentősége és gazdasági súlya indokolná iratanyagának levéltárban történő elhelyezését. A levéltár emiatt és a gazdasági élet lassú átalakulása következtében kizárólag tartós állami tulajdonban lévő, vagy nagyobbrészt állami részesedéssel működő olyan nagy cégek iratanyagát gyűjti, amelyek irattermelése eleve szükségessé teszi azok levéltári megőrzését. világháború között erős pozíciókra tettek szert a bolgár belpolitikai életben, Jugoszláviában terrorista akciókkal próbálták meg törekvéseiket eredményre juttatni. 45
