Levéltári Szemle, 51. (2001)
Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. szám - KILÁTÓ - Seres Attila: Az újrakezdés(ek) nehézségei és eredményei: A levéltárügy története és jelenlegi helyzete Macedóniában / 41–47. o.
A feldolgozó szektorban készülnek a levéltári kutatáshoz szükséges segédletek. A szektoron belül az iratanyag jellegének és kronológiai tagolódásának megfelelően három alosztály található, az idegen nyelvű iratok gyűjteménye, a régi iratok gyűjteménye, és a legújabbkori iratok tára. Mint utaltunk rá, az állomány döntő hányadát, mintegy 70%-át, a második világháború utáni helyi köztársasági kormányszervek dokumentációja teszi ki. Az idegen nyelvű iratok között a térség történetének és etnikai összetételének megfelelően a legtöbb a török, az albán, a szerb és a görög eredetű. Az iratanyag összterjedelme mintegy 9945 ifm, ez 6220 fondot, és több mint 60 millió dokumentumot jelent. Ebből 7 500 000 a mikrofilmfelvétel, amelynek körülbelül negyede származik jugoszláv, bolgár és török levéltárakból. A magyarországi mikrofilmes anyag három fondot alkot, az első a Hadtörténeti Levéltárból származó katonapolitikai anyag, a második a Magyar Országos Levéltárból származó két világháború közötti bolgármacedón vonatkozású külpolitikai anyag, a harmadik valamelyik, a cirill betűs átírás alapján meghatározhatatlan magyarországi város (Derga, talán Győr) makedóniai vlah kereskedőinek életére vonatkozó dokumentumokat tartalmaz. A legrégibb irat egy 12. századból származó, Makedóniában szerkesztett egyházi szláv nyelvű kézírásos misekönyv. A középkori anyag nagy részét arab betűs, kézírásos török defterek és egyéb okmányok teszik ki. A legfiatalabb iratok a kormányülések és a parlamenti ülések 1997böl származó jegyzőkönyvei. A macedón állami levéltárban nincsenek repertóriumok, vagy raktári jegyzékek, az intézmény munkatársai a levéltári fondok anyagáról részletes regesztákat készítettek. Az aprólékos feldolgozó munka oka, hogy a levéltár iratanyagának terjedelme korlátozott, — mint említettük— döntő részben az 1945 utáni időkből származik. Ilyen magasszintű levéltári segédletek még a '60-as években keletkezett iratanyagról is készültek, a folyamatosan növekvő iratmennyiség azonban nélkülözhetetlenné teszi a középszintű segédletek összeállítására való áttérést. Az állományvédelmi szektor további négy alosztályra tagolódik. Ezek közül az első a raktározásért, az őrzés feltételeinek megteremtéséért felelős depó. A raktárak összterülete a szkopjei központi épületben mintegy 1898 m 2 , ezen a területen 2490 ifmnyi anyagot tárolnak. A második a belső nyilvántartásért felelős alosztály, ahol a fondkartonokat tartják, és rögzítik rajtuk a fond vagy állag jellegét, figyelemmel kísérik az esetleges változásokat. A harmadik alosztály a restaurátorműhely és a könyvkötészet, a negyedik pedig mikrofilmkészítő műhely. Az utolsó szektor a technikai dokumentációs-kiadványszerkesztői, amelynek feladatköre a levéltárban található iratanyag szakszerű közzététele dokumentumgyűjtemények formájában. A helyi források korabeli nagymérvű pusztulása miatt az ország függetlenségének kikiáltása óta a levéltár feladatai között prioritást élvez a külföldi gyűjtőmunka és mikrofilmezés. A nemzeti történelmi múlt a gyűjtéseknek köszönhetően valamelyest dokumentálttá és feldolgozhatóvá vált, több forráskiadvány jelent meg a levéltár gondozásában törökországi és bulgáriai levéltárakban folytatott kutatómunka, vagy éppen az azokban mikrofilmre vett és Macedóniában is hozzáférhetővé tett anyag alapján. A nemzetközi kapcsolatokért felelős osztály kiterjedt feladatkörrel rendelkezik. Részben ez a szervezeti egység készíti elő a külföldi levéltárakkal kötött bilaterális szerződéseket. A kétoldalú egyezményekben való részvétel legfőbb célja a levéltár alkalmazásában lévő, vagy annak külső munkatársaiként dolgozó történészek külföldi 46
