Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. szám - DOKUMENTUM - D. Tóth Béla: Gróf Klebelsberg Kunó két levele 1924-ben báró Korányi Frigyes pénzügyminiszterhez az állami színházak támogatásáról / 41–52. o.

D. TÓTH BÉLA GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ KÉT LEVELE 1924-BEN BÁRÓ KORÁNYI FRIGYES PÉNZÜGYMINISZTERHEZ AZ ÁLLAMI SZÍNHÁZAK TÁMOGATÁSÁRÓL Az első világháború hatása, a román megszállás, a trianoni döntés alapján bekövetkezett területvesztés az egész ország gazdasági és pénzügyi életét tönkretette. Az infláció rendkívüli méreteket öltött, és Korányi Frigyes pénzügyminiszterre várt az a háládatlan feladat, hogy a csőd szélén álló ország költségvetését szanálja. Ez a folyamat óriási anyagi és szellemi veszteségekkel járt a kultúra támogatása területén is. Most következő írásunkban adalékkal szeretnénk szolgálni ahhoz, hogy érzékeltessük: a legnehezebb helyzetben is volt lehetőség a kulturális intézmények működtetésére, és nem mindig a kultúra-ellenesség játszott szerepet az annak tűnő intézkedések meghozatalában sem. Sőt! De tekintsük át az erről szóló, és a Magyar Országos Levéltárban most megtalált dokumentumokat.

1 A legfontosabb kulturális intézmények, köztük a Magyar Királyi Operaház és a Nemzeti Színház állami tulajdonban voltak, és felügyeletüket a Vallás- és Közoktatási Minisztérium látta el. Az egyre nagyobb infláció szigorú takarékosságra késztette az államot, és ezt elsősorban saját intézményeinél tudta elérni. Természetes, hogy mindkét jeles intézményt is érintették a pénzügyi megszorítások. 1924. augusztus 22-én a Magyarország c. lapban megjelent a hír: Korányi Frigyes pénzügyminiszter az állami színházak 1 200 000 aranykoronás költségvetéséből 400 000 aranykoronát kénytelen volt törölni. Az augusztus 23-ai Magyarországban pedig megszólaltatták gróf Klebelsberg Kunó minisztert is. Ezt kommentálta a Szózat augusztus 23-ai esti száma.

2 Nem nehéz belátnunk, 1 Magyar Országos Levéltár (-MOL), Pénzügyminisztérium levéltára K 265. Szelvényes levelek, 1924., 16. tétel, szám nélkül. E lelőhelyre a források betűhív közzéadása során a továbbiakban nem hivatkozunk. Gróf Klebelsberg Kunó (1875-1932) 1922-1931 között volt vallás- és közoktatásügyi miniszter. 2 A Magyarország 1924. aug. 23-i száma A kultuszminiszter az állami színházak fenntartásáról főcímmel, ill. Magas kultúra, és népművelés alcímmel interjút közölt Klebelsberg kultuszminiszterrel. A cikk az alábbiakat tartalmazta: „Megírta tegnap a Magyarország, hogy az állami színházak fenntartása a legnagyobb veszedelembe került a pénzügyminiszternek azon intézkedéseivel, hogy az állami színházak 1 200 000 aranykoronás költségvetéséből 400 000 aranykoronát törölt. Az előállott súlyos helyzettel kapcsolatban a Magyarország munkatársa ma délben kérdést intézett Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszterhez, aki a következőkben válaszolt: — Rendkívül nehéz ügy ez, mert egyfelől a művészetet minden országban nagy költséggel és áldozatokkal ápolják, másfelől itt van ez a nagy megszorítottság pénzügyi téren és minden szakminiszternek támogatni kell nehéz munkájában a pénzügyminisztert. Mert hisz ezáltal az ország megmentésében támogatjuk őt. Már a koronaesések idején láttuk, hogy az ország pénzügyi hanyatlása milyen súlyos károkkal jár a kultúra szempontjából. A kultuszminiszternek pedig kötelessége mindent elkövetni, hogy kulturális téren is rendelkezésre álljon mindaz az anyagi eszköz, amelyre múlhatatlanul szükség van. Nagy támadásokban volt részem már azért, hogy a magas kultúrát túlságos mértékben támogatom és ezzel szemben a népművelést elhanyagolom. Mindenesetre tiszában vagyok azzal, hogy a népművelésre fordított költségeknek arányban kell állniok az úgynevezett magas kultúrára fordított anyagi eszközökkel. Tekintetbe kell vennünk, hogy a nyolcmillió lakosú országban egymillió a hatévesnél idősebb analfabétáknak száma, ez mutatja, hogy milyen súlyos helyzetben vagyunk. Ez annak az eredménye, hogy a tanyákat nem látták el 41