Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - HÍREK - Takács Edit: A Csongrád Megyei Levéltári Napok / 74–78. o.

HÍREK A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPOK Immár több mint két évtizedes hagyomány folytatásaként 1999. október 5-7. között rendezte meg a Csongrád Megyei Levéltár a Megyei Levéltári Napokat. A szűkebb értelemben vett haza, a megye és az egyes helységek múltja iránt érdeklődök körében számon tartott eseménysorozat megnyitójára az újjátelepülésének 300. évfordulóját ünneplő Hódmezővásárhelyen került sor. A városháza nagytermében — amely már a korábbi években is több alkalommal volt hasonló rendezvények színhelye —, dr. Blazovich László egyetemi tanár, levéltárigazgató köszöntötte a vendégeket, a megjelent előadókat, a szép számban összegyűlt kollégákat és érdeklődőket. Üdvözlő szavait követően dr. Frank József, Csongrád Megye Önkormányzatának elnöke nyitotta meg a háromnapos rendezvénysorozatot. Beszédében bemutatta a levéltárak kialakulását, változásait, majd hangsúlyozta: napjaink levéltárosai már a források keletkezésénél jelen vannak, szolgáltatásaik egyre szélesednek, intézményeik egyre nyitottabbá válnak. Az új típusú feladatok közül kiemelten fontos a levéltáraknak, levéltárosoknak a helyismeretihelytörténeti munkába való bekapcsolódása, hiszen az ország történelme és az annak részét képező helytörténet a nemzet lelkiismeretének tükre. Közös felelősségünk, hogy e tükör valós képet mutasson, mert Ady szavaival élve: „A történelmét vesztett nép eltévedt sokaság." A megnyitót követően Túri József, Hódmezővásárhely alpolgármestere köszöntötte a részvevőket, akiket emlékeztetett arra, hogy ha az iskolában megtanult általános történelmi ismeretekhez nem párosul a szülőváros, a lakóhely múltjának ismerete, az emberek csak lakói és nem polgárai lesznek városuknak. Hódmezővásárhely ebből a szempontból szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a hely történetírásnak több évszázados hagyományai vannak, amelynek méltó folytatása napjainkban a levéltárakban folyó tudományos munka. Az első nap elhangzott előadások a város újratelepülésének évfordulójához méltóan a 300 évvel ezelőtti eseményekhez kapcsolódtak. Dr. Varga J. János Mi történt Vasvártól Karlócáig? címmel megtartott előadásának első részében az egyes eseményekre, azok következményeire, valamint történészi megítélésükre is kitérve ismertette az 1664-1699 közötti szűk fél évszázad történéseit. Véleménye szerint a történettudomány súlyos hibát vétett, amikor politikai, nemzeti érzelmektől vezérelve a 17. századi függetlenségi mozgalmakat túlértékelte. Saját kutatási eredményeire is támaszkodva kiemelte: ahogy a kortársak, a korszakkal foglalkozó történészek sem látták, hogy a kor Magyarországának helyzetét a nagyhatalmak koncepcióinak való teljes kiszolgáltatottság jellemezte, és a török zászló alatt kibontakozó rendi nemesi mozgalmak nem vezettek, nem vezethettek a nemzeti függetlenség, az egységes magyar állam megteremtéséhez. A „két pogány közt" való küzdelem végül a magyarság története szempontjából igen súlyos következményekkel járó megosztottságot, az ún. kuruclabanc ellentét kialakulását eredményezte. Zrínyi Miklóst idézve: „Mi magyarok boldogabbak leszünk, ha a szomszéd égő háza mellett fél órát melegedhetünk." A következő előadó, dr. Kalmár János A Habsburg Birodalom újjászervezésének típusai címmel megtartott előadásában rámutatott, hogy a török kiűzését követően 74