Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - KILÁTÓ - Gecsényi Patricia: Első lépések a levéltárak közötti együttműködés megteremtésére az Európai Unióban / 34–46. o.

helyreállításában. Mivel a levéltárak pótolhatatlan kulturális javakat őriznek, teljes mértékben feljogosultnak érezhetik magukat arra, hogy ilyen jellegű támogatást kérjenek. 4.3 A maradandó érték és a selejtezés Elsődlegesen az iratok idő előtti megsemmisítését kell megakadályozni az iratképzönél vagy a levéltárban egyaránt. A megsemmisítés gyakori okai, hogy nem kutatják az anyagot, vagy az, hogy szükség van a raktári helyiségre. A történetírás szempontjából és a jövő generációjának viszont még nagy érték lehet az ilyen anyag is. Még ha nem is lehet mindent megőrizni, figyelembe kell venni a levéltárosok véleményét és szisztematikusan be kell vonni őket az iratok maradandó értékének meghatározásába és a selejtezésbe, hogy ezzel a jóvátehetetlen veszteségeket elkerüljük. Ezen a területen nincsen általános érvényű szabály, viszont egyezményeket már kötöttek. Ha a tagállamok között rendszeressé válik a tapasztalat- és információcsere, egységes táblázatok készíthetők az iratok értékeléséről, amit a központi és regionális igazgatásban egyformán használni tudnak. 4.4. A levéltári anyag hozzáférésének problémái Az 1991. évi határozat értelmében a levéltári anyagot a kutatók számára hozzáférhetővé kell tenni, ezért minden tagállamban egységesíteni kell a kutatók egyenlőségének és kutatási szabadságnak a kritériumait. A hozzáférhetőséget megkönnyítheti az adatfeldolgozás és a telekommunikáció fejlődése, hiszen ha számítógépen keresztül hozzá lehetne jutni levéltári információhoz, az sokat segíthetne a kutatóknak. Az EU-ban a következő célkitűzéseket kell megvalósítani: Össze kell állítani egy listát azokról a kivételekről, amelyek nem tartoznak a harminc éves kutatási tilalom alá, és ez egységesen vonatkozzon az EU minden országára. Figyelembe kell venni a magánszféra védelmét. Az Unión belül minden kutatót egyenlő alapelvek szerint kell kezelni. Támogatni kell az elektronikus adatfeldolgozást. 4.5. A képzés és a szakma elismerése A levéltáros szakma fejlődik és ezzel együtt a levéltáros szerepe is nő, feladata egyre színesebb lesz. A képzésnek alkalmazkodnia kell a megváltozott követelményekhez. A levéltárosi tevékenység ma már szakdiszciplina, ami magas kvalifikációt követel. Tehát a szakma megérdemli a magasabb színvonalnak megfelelő elismerést. A tagállamok kezdjék meg a levéltárosképzés új programjának kidolgozását, támogassák az érintett oktatási intézmények együttműködését. A képzésben részt vevő levéltárosoknak talán még az a lehetőség is megadatik, hogy olyan oktatási programokban vehetnek részt, mint az Erasmus vagy a Lingua és külföldi tanulmányutakra mehetnek. A törzsképzési időszakon túlmenőleg, minden levéltárosnak részt kell vennie továbbképzéseken és az EU által tartott szakszemináriumokon. 41