Levéltári Szemle, 50. (2000)
Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - KILÁTÓ - Gecsényi Patricia: Első lépések a levéltárak közötti együttműködés megteremtésére az Európai Unióban / 34–46. o.
érintő történelmi események száma szinte megszámlálhatatlan. Ezért az „európai örökség" fogalmával óvatosan kell bánni, hiszen az Unió nem lezárt szervezet. A tagállamok száma nő és minden bizonnyal sor kerül további csatlakozásokra. Ha az EU határain kívüli levéltárakat is bevonják a tervekbe, ezzel nem csak a történelem kutatását, hanem egy erős Európa létrejöttét is szolgálják. 4. A szakértői testület következtetései: a levéltári együttműködés keretei az EU-ban Az 1991. november 14-ei határozat kiemelte a tagállamok levéltári örökségének összeurópai jellegét, ami az európai integráció keretei között a negyven éves közös történelemmel fonódik össze. A szakértők véleménye szerint, úgy lehet leginkább eredményeket elérni a levéltárügy koordinálásában, hogy a résztvevők kétoldalú, többoldalú, közösségi és közösségen kívüli szinten egyaránt együttműködnek. Emellett a tagállamok megőrizhetik önállóságukat, természetesen amennyire az EU keretei ezt megengedik. A levéltárak problémája számtalan technikai szempontot foglal magába, amelyek nagyságrendjüknél fogva is az eszközök közös alkalmazását és közös tanulmányokat követelnek meg. A szakértői csoport az alábbi kérdésekben tartotta szükségesnek, hogy ajánlásszerű következtetéseket fogalmazzon meg. 4.1. A kulturális javak kivitele A belső piac szabályozása során az EU már több jogszabályt hozott a kulturális javak kivitelének felügyeletéről. Ezekben rögzítették az engedélyrendszer kidolgozásának normáit. Kívánatos, hogy az állami levéltárak a Bizottság osztályaival, illetve a Tanács 3911/92. sz. rendeletével (1992. december 9.) létrehozott munkabizottsággal közösen egy jegyzőkönyvben foglalják össze mindazon tennivalókat, amelyek alkalmasak arra, hogy egy szabad áruforgalom lehetséges kihatásait még gyökereiben elfojtsák. 4.2 A levéltári anyag fizikai fennmaradásának biztosítása és védelme Minden levéltár legfőbb feladatai közé tartozik anyagának megfelelő őrzése, legyen az bármilyen adathordozón. Ez a feladat nem mindig könnyű és szinte mindig súlyos anyagi terheket ró az érintett államra. Kívánatos azonban, hogy az EU az épületek állapotának és berendezéseinek paramétereit meghatározza, és azokat jobban és hatékonyabban megismertesse. Az elektronikus adathordozókon tárolt levéltári anyag mára szinte teljességgel kiszorította a papírt az ügyvitelben és a jövőben még nagyobb tömegben jelenik meg. Az ilyen módon őrzött iratok védelmére minél előbb megoldást kell találni. Minden óvintézkedés ellenére természeti vagy emberi eredetű katasztrófa egyaránt sújthatja a levéltárakat. Célszerű, hogy mindkét esetre nézve meghatározzák, milyen feltételek mellett számíthatnak a tagállamok az EU szolidaritására az okozott károk 40
