Levéltári Szemle, 50. (2000)
Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - KILÁTÓ - Gecsényi Patricia: Első lépések a levéltárak közötti együttműködés megteremtésére az Európai Unióban / 34–46. o.
szükséges célkitűzéseket. Ilyen például a megfelelő hardware vagy software használata, adatbázisok létrehozása és az Internet által nyújtott lehetőségek kihasználása. 3.7. Levéltárosok képzése és a diplomák elismerése A levéltárosok képzése a második világháború után, különösen az utóbbi tíz évben erősen megváltozott. Ennek fÖ oka, hogy a levéltáros munkaköre az információfeldolgozás modernizálásával alapvetően átalakult. Több államban már alkalmazkodtak az új követelményekhez és átdolgozták a szakma képzési programját. A levéltárosképzés több fokozatból áll. A tagállamoknak először is ezeket a fokozatokat kell felülvizsgálniuk és a levéltárosságot, mint fontos, közérdekű szakmát elismertetni. A levéltárosok előtt álló legfontosabb feladatok: az informatika és az információval kapcsolatos tudományok megismerése, nyelvek elsajátítása, valamint a történelmi ismeretek időszerűsítése. Ezeken a területeken kell szakmai képességeiket bizonyítaniuk. Az EU azzal is támogathatná a képzést, ha a levéltárosokat bevonná az Erasmus, a Tempus, a Lingua programokba. 3.8. A magánlevéltárak A levéltári anyag nagy része ma már magánlevéltárakban található. Ezek az iratok a nem megfelelő kezelés, őrzés következtében számos veszélynek vannak kitéve, holott pusztulásuk fontos forrásoktól fosztaná meg az érintett országot. Ezért van szükség az iratok megőrzését és védelmét rögzítő szabályokra. Egyes tagállamokban már léteznek ilyenek. Az ezen a területen történő együttműködés — figyelemmel a belső piac veszélyeire — igen kívánatos lenne az EU keretei között. 1993 januárja óta van érvényben a kulturális javak kiviteléről szóló rendelet, amely az ötven évesnél régebbi értékekre, köztük a levéltári iratokra is vonatkozik. Ezen előírások hatékony betartásához a tagállamok közigazgatási hivatalai megfelelő együttműködésére van szükség. Mindezek mellett nem hagyható figyelmen kívül a magánlevéltárak tulajdonosainak a tanácskozásba való bevonása sem. 3.9. Az EU levéltárai 1983-ban a tagállamok és az EU központi szervei megállapodása alapján a Tanács és a Bizottság határozatot hoztak arról, hogy az EU levéltárait harminc év lejárta után megnyitják és hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára. Nemrégen megjelent egy levéltári kalauz a külügyminisztériumok és az EU-intézmények levéltárairól. Az utóbbiak úgy döntöttek, hogy az EU eredeti ügyiratait a Firenzei Intézetnél helyezik el. 3.10. Az EU és az európai levéltárak Az 1991. évi határozat kiemelten foglalkozik az európai történetíráshoz nélkülözhetetlen közös európai örökség fontosságának kérdésével. Az EU és Európa többi részét egyaránt 39
