Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 3. szám - KILÁTÓ - Németh Ildikó–Szabó Csaba: A bajor levéltári rendszer: egy tanulmányút tapasztalatai / 24–41. o.

olyan segítséget ad a szakembereknek, amivel időt lehet megtakarítani (pl. többfunkciós keresés, leválogatás, nyomtatás stb.). A programokat fel kell tölteni adatokkal, tesztelni kell működésüket, javítani kell a hibákat, állandóan fejleszteni kell, és semmiképpen nem szabad „leírni" őket. Valószínű, hogy továbbra is szükség lesz nyomtatott fond- és raktárjegyzékekre, de ezek készülhetnek annak a programnak a segítségével, mely a naprakész változásokat követi, és jóval több funkcióra képes, mint egy több száz oldalas fondjegyzék.

4 Március 20.-22. (Augsburg) Három napot az Augsburgi Állami Levéltárban (Staatsachiv Augsburg) töltöttünk. Az 1989-ben átadott modern épület (a kölni modell szerint duplafalú természetes klímával, tágas raktárakkal, világos kutatóteremmel és munkaszobákkal) Bajorország egyetlen levéltár céljára emelt építménye. A levéltár hatáskörébe a jelenlegi Sváb Közigazgatási Kerület állami hivatalainak iratai tartoznak. A mai territórium elődjén, valamint a 19. század elején Bajorországhoz került területeken (Schwabischer Reichskreis és Vorderösterreich) keletkezett dokumentumokat őrzi a levéltár. A „hibás" tervezés következtében mára már csaknem megteltek a tizenegy éve átadott épület raktárai. Hosszú ideig, majdnem húsz évig húzódott a levéltár építésének ügye. A levéltár elődje az Augsburgtól kb. ötven km-re északra fekvő Neuburg an der Donau város reneszánsz várában volt elhelyezve. Többszöri kezdeményezés után csak 1970-től gyorsult fel a levéltár Augsburgba költözése, miután megindult az Augsburgi Egyetem terjeszkedése, kiépülése. A levéltár az egyetem új épületei mellett épült fel 1985 és 1989 között. Körülbelül 2 millió egység, mintegy (33-34 000 ifm) irat került be a levéltárba, amelyek öt nagyobb egységben kerültek elhelyezésre. I. A régebbi fondok mintegy 85 000 oklevelet és 110 000 kötetet tartalmaznak (5,6 000 ifm). Az augsburgi állami levéltár őriz iratokat pl. az augsburgi püspökségtől és káptalantól (a 11. századtól), az egykori kempteni hercegség területéről (a legrégebbi oklevél Jámbor Lajos császár kiváltságlevele 815-ből), a különböző egyházi és világi alapítványoktól, kolostoroktól és lovagrendektől (a 10. századtól), a napóleoni háborúk következtében Bajorországhoz csatolt területekről, de egyes nemesi családok (a leghíresebbek pl. a Fuggerek és az Oettingek) és az egykori birodalmi városok irattáraiból is (Augsburg, Kaufbeuren, Kempten, Lindau stb.). II. A 19. és 20. századi fondókhoz tartoznak a különböző területi kormányzati és közigazgatási szervek, hivatalok, a bíróságok, rendőri, jogi és építészeti hatóságok, egészségügyi és oktatási intézmények, a gazdasági, mező- és erdőgazdasági szervek, hivatalok, de a posta, a vasút és a különféle munkaügyi hivatalok, bíróságok stb. iratai is. 4 A Bajor Állami Fölevéltárban kollégánkkal, Dr. Ottó Kari Trögerrel közösen „végigbeszéltük" az egyes levéltári munkafolyamatokat, és rengeteg körülírással, magyarázattal sikerült összeállítanunk egy német szószedetet, mely alapján szeretnénk elkészíteni egy német-magyar, illetve magyar-német levéltári terminológiai szótárt, illetve lexikont. Elképzelésünk szerint a németről magyarra fordított terminológiai kifejezéseket magyar magyarázó szöveggel látnánk el, mivel számos német szakkifejezésnek nincsen magyar megfelelője, és viszont. A kétnyelvű szótár egy részletes bevezetővel, szakirodalmi tájékoztatóval előreláthatóan kb. két és fél, három ív terjedelmű lenne. 33