Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 3. szám - KILÁTÓ - Németh Ildikó–Szabó Csaba: A bajor levéltári rendszer: egy tanulmányút tapasztalatai / 24–41. o.

III. A terv- és térképtárat csak a 19. században alakították ki. Ennek köszönhetően a legtöbb dokumentum 1800 utáni, bár a legrégebbi épülettervek a 16. századból valók. IV. Külön egységként kezelik a levéltárban a pártok iratai mellett a gazdasági iratokat és a hagyatékokat. A legértékesebb pártiratok az NSDAP sváb körzetének iratai 1927-től. V. Rendkívül érdekes, bár a magyar levéltárosok számára kissé idegen lehet az augsburgi levéltár depozitum gyűjteménye. Az állami hivatalok, oktatási intézmények, egyesületek stb. letétéi közül a legrégebbi 1878-ból származik, de tömegével csak kb. 1020 éve gyűjti a levéltár ezeket az aprónyomtatványokat. Véleményünk szerint nagyrészük értéktelen, sőt kordokumentum voltuk is erősen megkérdőjelezhető, ugyanakkor a helyi (községi, városi) sajtótermékek gyűjtése logikus, ha meggondoljuk, hogy ezek egyben kutatási segédanyagok is.

5 Az augsburgi levéltárban a levéltárosok munkáját segíti a 26 000 kötetes szakkönyvtár is. A levéltárban egy fővel üzemel egy kisebb restaurátormühely, ahol a kisebb munkákat ellátják. Az Augsburgban eltöltött három nap alatt nem csak a levéltárral és a donauwörthi „Járási Hivatallal" ismerkedtünk meg (ld. feljebb!), de bekapcsolódtunk a levéltár jelenleg folyó rendkívül izgalmas munkájába, a ^pruchkammer-akták'' rendezésébe is. Ezeknek az esküdtszékeknek a tevékenysége talán a magyarországi Igazoló Bizottságokkal hasonlítható össze. A második világháború után a megszálló csapatok (Bajorországban az amerikaiak) Németországban a legkevésbé kompromittált személyekből (jobbára korábban üldözöttekből, papokból és kommunistákból) felállították az ún. Spruchkammereket, melyek a. járási bíróságoknak (Amtsgericht) feleltek meg, bár nem a korábbi területi felosztást követték (pl. Augsburgban egy járási hivatal működött, ugyanakkor négy esküdtszék). Minden tizennyolc év feletti német állampolgárnak ki kellett töltenie egy általános kérdőívet arról, hogy milyen kapcsolatban állt a NSDAP-val, vagy annak szervezeteivel (SA, SS, Hitlerjugend, Kraft durch Freudé stb.). A válaszokat elsősorban helyben ellenőrizték a náci időkben nem kompromittálódott személyek. Csak azok ellen indult meg az eljárás a Spruchkammer előtt, akik jelentős szerepet vállaltak 1933 és 1945 között. Az ítéletek — a vagyonelkobzástól egészen az internáló táborokba való zárásig — széles skálán mozogtak. Ezek a dokumentumok csaknem olyan fontosak Németországban, mint a berlini Gauck-intézetben őrzött iratok. Nem csak a náci diktatúra feltárásához, de pl. a történeti statisztika számára is nélkülözhetetlen források, hiszen pontosan lehet következtetni arra, hogy melyik régiókban milyen erőt képviselt az NSDAP. A perek és vizsgálatok egészen 1948-ig elhúzódtak. 3 A magyarországi önkormányzati levéltárakban is támogatni kellene a különböző lokális periodikák (önkormányzati, kerületi híradók, honismereti közlemények stb.) gyűjtését. Ugyanakkor talán arra is lehetne módot találni, hogy a társintézményektől olcsón, vagy teljesen ingyen az országos lapokról egy mikrofilmmásolatot megkapjanak az érdekelt levéltárak. Pl. Budapest Főváros Levéltárában sem gyűjtik a fővárosi kerületek kiadványait, pedig ezekben a sajtótermékekben nem csak az önkormányzati híreket, közleményeket találja meg az olvasó, de a kulturális egyesületekkel, intézményekkel, az egyházakkal kapcsolatos eseményeket is. Ugyancsak fontos lenne pl. a Szabad Nép, Népszabadság stb. évfolyamainak mikrofilmen történő tárolása, mert ezek a lapok nem csak a levéltárosok feltáró és kutatómunkáját segítenék, de alkalmasint a kutatókét is, és nem kellene a levéltári forrásokat egy másik intézmény anyagából kiegészíteni. A BFL és az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója bizonyára meg tudnának állapodni egy mikrofilm duplikátum készítéséről, de ha ilyen megállapodás nem is jöhetne létre, talán pályázati pénzből is lehetne fedezni a mikrofilmek előállítását. 34