Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 3. szám - KILÁTÓ - Németh Ildikó–Szabó Csaba: A bajor levéltári rendszer: egy tanulmányút tapasztalatai / 24–41. o.

e) A bajor állam szaklevéltári képviselete külföldön (nemzetközi kapcsolatok, konfe­renciák, kiállítások stb. szervezése). f) Központi levéltári illetékesség minden nyilvános és nem nyilvános bajor levéltár­ban és irattárban (elsősorban tanácsadói és nem ellenőrzési (!) jogkörrel rendelkezik a Főigazgatóság). A Bajor Állami Levéltárak Főigazgatóságának hatáskörébe tartozik kilenc állami le­véltár, melyek a nyolc bajorországi közigazgatási kerület, vagy régió központjában ke­rültek megszervezésre. Ezek az adott területen működő állami hivatalok, intézmények iratait gondozzák. A kilencedik bajor állami levéltár a Főigazgatóságnak is otthont adó Bajor Állami Főlevéltár. Az állami levéltárakban mintegy 190 ifkm iratanyagot őriznek. Németországban Münchenen kívül a marburgi Levéltáros Iskolában (Marburger Archivschule) és Potsdamban képeznek levéltárosokat. Az egyes tanfolyamok csak akkor indulnak, ha az állami levéltárakban igény van képzett levéltárosokra. Az ö képzésüket a bajor állam fedezi. Lehetőség van még úgynevezett vendéghallgatók fogadására is (például ha egyházi, magán- stb. levéltár részéről ilyen igény merül fel, ebben az esetben a küldő levéltár, illetve annak fenntartója vállalja a képzés költségeit). A kurzusok általá­ban 3-5 évenként indulnak csekély számú résztvevővel (tíz fő alatt). A Bajor Levéltári Iskola csak a bajorországi levéltáros szükségleteket elégíti ki, ennek megfelelően a bajor állami levéltárakban kizárólag a Bajor Levéltári Iskolában végzett szaklevéltárosok dol­goznak. Bajorország önkormányzati, egyházi, alapítványi, és egyéb magánlevéltáraiban a levéltárosok képesítésüket a Bajor Levéltári Iskola mellett Marburgban is megszerezhe­tik. Képzésüket a levéltárfenntartó, míg az állami levéltárak szakembereinek képzését a bajor állam fedezi. A levéltári iskolán való részvétel egyetemi diplomához (Magister Art, Diplom), illetve már megszerzett, vagy a levéltáros iskola elvégzéséig megszerzendő PhD-hez kötött. A hallgatók két és fél éven keresztül ismerkednek elméletben és gya­korlatban egyaránt a következő témakörökkel: Levéltártudomány (tananyagok: általános levéltártörténet és levéltártan; német és eu­rópai levéltári rendszerek; egyházi, önkormányzati, gazdasági stb. levéltárügy, irattárügy; iratkezelés, iratrendezés, irattári és levéltári jegyzetelés stb.) Történeti segédtudományok (tananyagok: oklevéltan; pecséttan; történeti földrajz; latin, francia, német paleográfia; pénz és éremtan; súly- és mértékegység-történet stb.) Levéltári technika (tananyagok: levéltárépítés és berendezés; levéltári reprográfia; levéltári restaurálás; elektronikus adatfeldolgozás és alkalmazása a levéltárban stb.) Történelmi tárgyak (tananyagok: német és bajor jogtörténet; katolikus és evangélikus egyházjog; római jog; alkotmánytörténet; közigazgatás-történet; bajor hadtörténet; gaz­daság- és társadalomtörténet) Levéltárigazgatás (tananyagok: levéltári jog; igazgatási rendszerek és technikák; igazgatásjog; gazdaság és költségvetés; levéltári nyilvánosság stb.) A hallgatók részére különböző levéltár- és könyvtárlátogatásokat szerveznek (első­sorban Bajorországban, de alkalmanként más tartományokban, sőt egy alkalommal kül­földön is). 1 Mivel a korábbi főigazgató Dr. Walter Jaroschka kiváló bécsi és prágai kapcsolatokkal rendelkezett, ezek a tanulmányutak leginkább e két fővárost érintették. Dr. Uhl és Dr. Rumschöttel is felvetette, hogy esetleg Magyarországra is szívesen ellátogatnának a hallgatókkal. ígéretet tettünk rá, hogy amennyiben konkrét formában is felvetődik egy magyarországi praktikum, számíthatnak a segítségünkre, közvetítésünkre. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom