Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 3. szám - KILÁTÓ - Németh Ildikó–Szabó Csaba: A bajor levéltári rendszer: egy tanulmányút tapasztalatai / 24–41. o.

Március 6. (München) Hétfőn reggel kilenc órakor a Bajor Állami Levéltárak Főigazgatóságán Dr. Bodo Uhl levéltárigazgató fogadott bennünket. A kölcsönös bemutatkozás és köszöntés után Uhl úr a bajor levéltári rendszer szerkezetéről adott áttekintést, és megismertette velünk a Bajor Levéltári Iskolát. A nap folyamán Dr. Uhl bemutatott bennünket Dr. Hermann Rumschöttel főigazgató úrnak is, aki kedvesen fogadott bennünket és hosszasan elbeszélgettünk a magyar és német levéltárakról. Megállapítottuk, hogy a problémáink azonosak (levéltári raktárakból, új levéltárépületekből, levéltári munkatársakból a jobb feltételek ellenére is hiány van Bajorországban is). Megtudtuk, hogy a bajor levéltári törvény (BayArchivG) először csak 1989-ben jelent meg. A levéltári rendszer eltéréseiből fakadó különbségek mellett a legfontosabb eltérést a kutathatóság feltételeiben találtuk. A bajor levéltári törvény szerint az iratot keletkezése után csak harminc évvel lehet kutatni. Személyes adatot tartalmazó iratot már tíz évvel az érintett halála után is engedélyezni lehet a kutatás számára. Ha ismeretlen az érintett személy halálának pontos éve, akkor a születésétől számított kilencven évig terjed a korlátozás. A különlegesen titkos minősítésű iratokat csak hatvan évvel keletkezésük után lehet kutatni. Bajorországban a kilenc állami levéltáron kívül számos egyházi, magán, alapítványi, gazdasági és természetesen önkormányzati levéltár is működik (ezekről még lesz szó a későbbiekben). Március 7.-17. (München) A következő napokban a Bajor Állami Főlevéltárral ismerkedtünk meg. Egy kivételével valamennyi osztályt és részleget meglátogattuk, alaposan megismerkedtünk a levéltár által kifejlesztetett levéltári számítógépes rendszerrel is, sőt egyes munkafolyamatokba be is kapcsolódhattunk. A Bajor Állami Fölevéltár története a 16. századig megy vissza. A Bajor Hercegség első levéltárát 1505-ben szervezték meg Münchenben. 1799-ben három különálló levéltárat alakítottak ki Bajorországban. A Bajor Központi Levéltárak Titkos Országos Levéltárát (Bayerische Zentralarchive Geheimes Landesarchiv), a Titkos Állami Levéltárat (Geheimes Staatsarchiv) és a hercegi család Titkos Házilevéltárát (Geheimes Hausarchiv). A három levéltár egyesítéséből 1921-ben született meg a Bajor Állami Fölevéltár. 1946-ban a főlevéltárhoz csatolták a Hadügyi Levéltárat (Kriegsarchiv), 1971-ben levált és önállósult a. felsőbajor közigazgatási kerület levéltára (Staatsarchiv München). 1978-ban szervezték át a Bajor Állami Főlevéltárat utoljára, akkor alakult ki az általunk is megismert, öt osztályból álló levéltár. A levéltárban kb. 40 000 ifm iratot (mintegy 3,1 millió egységet) őriznek. Az I. osztály — Régebbi fondok (Áltere Bestande) — magában foglalja az egykori Wittelsbach területek központi levéltárát és központi hivatalainak iratait, valamint a napóleoni háborúk idején, a szekularizációt követően (1803) Bajorországhoz csatolt egyházi és világi területek iratanyagát. A III. osztály — Titkos Házilevéltár (Geheimes Hausarchiv) — ugyan önálló szervezeti egység a levéltáron belül, de iratanyagát tekintve 26