Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 2. szám - HÍREK - Márfi Attila: A Győri Levéltári Nap / 72–74. o.

Ehhez az időszakhoz tartozott a következő értekezés is, amelyet Szálai Attila adott elő Az 1935-ös képviselőválasztások Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyében címmel. Először az 1935-ös választások feltételrendszerét; technikai és jogi hátterét ismertette. Bár a választási kampány az országos választási hadjárat lemásolását jelentette, Győrben szinte minden visszhang nélkül zajlott le. A két fö politikai irányvonal, a kisgazdák és a szociáldemokraták kiegyenlített erőviszonyai is hozzájárultak ehhez a viszonylagos kampánycsendhez. Ahogy az előadó kifejtette, az 1935-ös választásoknál kiderült, hogy a politikai kultúra legmagasabb foka dominált Győrben és a megyében. A konferencia első részét Áldozó István levéltáros A győri hadiipar fénykora. Részletek a Magyar Vagon és Gépgyár és a Messerschmitt művek együttműködéséből (19411944) c. előadása zárta. A győri hadiipar fénykorát az egymástól független két ipari konstrukció a Focker Wulf (amelynek gyártási körülményeit az előző levéltári napon ismertette az előadó) és a Messerschmitt repülőgépek gyártása fémjelezte. Csak 1942 őszén indulhatott meg Győrött a Messerschmittek sorozatgyártása. A gyártás során komoly problémát jelentettek a németországi bombázások miatt akadozó anyagellátás okozta nehézségek, illetve az üzemleállás. Ugyanakkor a győri gyárrészleget is bombatalálat érte 1944 áprilisában. Ekkor az infrastruktúra 90%-a pusztult el, amit hamar sikerült helyreállítaniuk, és újabb géptípus gyártására is áttért a felújított gyáregység. A levéltári nap második szakaszát Csóka Gáspár A bencés rend földosztási kísérletei a két világháború között cím alatt megtartott előadása nyitotta meg. Elöljáróban a rend felépítéséről, s funkcióiról (különösen az oktatás, a gazdaság és a hitélet tükrében) adott ismertetést az előadó, majd számadatokkal is érzékeltette a bencések birtokának területi változásait. Az ipari fejlesztés elmaradt, mert a rend oktatási intézményei emésztették fel a megmaradt tartalékokat. Ezért kényszermegoldásként különböző pénzintézetekkel vették fel a kapcsolatot, hogy birtokaik egy részét kiparcellázzák. Ezzel kapcsolatosan egyházi vagyonjogi problémák is felmerültek, ami erősen megosztotta a rend tagjait és a rendi tanácsot. A rend alternatívái fokozatosan beszűkültek. Választani kellett, vagy folytatják a parcellázást, vagy az internátusok fenntartását helyezik előtérbe. Az 1945-ös földreform azonban az összes eddigi elképzelést, megoldási javaslatot meghiúsította. Ehhez az előadáshoz kapcsolódott az ezt követő értekezés, amit dr. Fülöp Éva A Győr megyei bencés birtokok és az 1945. évi földreform címmel tartott meg. Az előadó az óriási birtoktest szervezeti felépítését és gazdasági profilját ismertette, amelynek élén a pannonhalmi főapát állt, aki egyben a birtoktest felügyelője is volt. A fő profilt a birtokokon az erdő és mezőgazdálkodás jelentette. A földosztás elkerülését azzal az indokkal kérték, hogy a rend birtoka több célra szánt egyházi és oktatási célvagyon, s ezért szorgalmazták, hogy tekintsék mintagazdaságoknak az uradalmakat. Később gyermekintézet megalakításával próbálták az államosítást elkerülni, de ez végül is nem sikerült. Ezt követően Néma Sándor levéltárigazgató Várbalog és Újrónafő községek megtelepítése címmel tartotta meg előadását. Kormányszinten a telepítésekről először Darányi Kálmán miniszterelnöksége idején az ún. Győri Program keretén belül hoztak intézkedéseket, amelyeket azonban csak 1939-ben tudtak érvényesíteni. Az országos telepítési program felvázolását követően az előadó a két Győr-Moson-Sopron megyei település újratelepítését taglalta, ami azt is jelentette, hogy az eddig egységesnek mondható német nyelvterületet megosztotta a betelepített magyar etnikum. A térség német ajkú lakosságának kitelepítéséről is említést tett befejezésképpen az előadó. 73