Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 2. szám - HÍREK - Márfi Attila: A Győri Levéltári Nap / 72–74. o.

A következő előadást Hegedűs Zoltán levéltáros tartott meg Mosón és Magyaróvár egyesítése címmel. Aktualitását az adta, hogy Mosonmagyaróvár 1999-ben ünnepelte egyesítésének 60. évfordulóját. Gondot jelentett a két község eltérő műveltségi színvonala, társadalmi rétegződése és a régióban betöltött közigazgatási és gazdasági szerepe. Az események 1938 májusában felgyorsultak a német terjeszkedés elleni védekezés egyik alternatívájaként. A két önkormányzatnak megegyeznie olyan eddig vitatott kérdésekben, mint a vagyonegyesítés, az új városháza felépítése, a közlekedés és az infrastruktúra fejlesztése stb. A Belügyminisztérium 1939 július elsején mondta ki MosonMagyaróvár létrejöttét, ahol már ezt megelőzően megválasztották a város képviselőtestületét. A levéltári nap befejező előadását Győr zenei értékeiről címmel Vavrinecz Veronika tartotta meg. A rövid török megszállást követően a zenei élet is erőre kapott, amit a püspöki székhelyen megalakult Székesegyházi Kórus működése segített elő a 18. században, de megfigyelhető a városban a világi zene térhódítása is a polgárosodási folyamatok részeként Az előadó kiemelte Istvánffy Benedek zeneszerző európai színvonalú győri működését, valamint Ádler György karnagyét. A polgári zenei élet meghatározó alakja volt Richter Antal, akinek a nevéhez fűződik többek között a Győri Ének-Zeneegylet megalakulása és sikeres működése. Külön színfoltja volt a város zenei életének a polgári dalosmozgalom térnyerése. Végezetül az előadó ismertette azt az országosan is egyedülálló kezdeményezést, aminek eredményeként a város zenei életét dokumentáló kottákat, partitúrákat stb. egy helyre telepítve jött létre az úgynevezett Richter Archívum, amely a Richter Antal által működtetett Zeneiskola anyagát is magába foglalja. Az előadás után dr. Gecsényi Lajos zárszava következett. Ebben kifejtette, hogy a levéltári nap előadásainak hallatlanul gazdag témaválasztása, az előadók szaktudása és tudományos felkészültsége méltó emléket állított a nagy elődnek, Ráth Károlynak, ugyanakkor a további tudományos együttműködést is jól szolgálta. A konferencia berekesztésével még nem ért véget a rendezvénysorozat, ugyanis a résztvevők megtekinthették a most létesült Richter Archívumot, valamint részt vehettek a városi levéltár épületében rendezett biztosítástörténeti kiállítás ünnepélyes megnyitásán is. A kiállítás az országos kutatási programként nyilvántartott úgynevezett biztosítástörténeti kutatások eredményeként jött létre és a hazai gazdasági és pénzügyi élet egyik kiemelkedő alakjának, báró Lévay Henriknek állított méltó emléket. Márfi Attila 1999. évi 4. számunkban sajnálatos technikai hiba következtében nem tüntettük fel, hogy RODOLFO HUBER A levéltári hálózat és a gyűjtőköri elhatárolódás Svájcban című írását GECSÉNYI PATRÍCIA fordította magyarra. A fordítótól és olvasóinktól ezúton is elnézést kérünk. 74