Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 2. szám - Horváth Zsolt: A bírósági iratok selejtezhetőségének néhány kérdése Zala megye bíróságai 1915–1950-ig terjedő iratanyagának vizsgálata kapcsán / 3–13. o.

c/ Hivataltörténeti jelentőség: A szerv működésének, jogkörének, eljárásmódjának dokumentálása. Ilyen célból minden évben megtartandó valamennyi ügyfajtából 2-3 teljesnek tekinthető irat, lehetőleg olyan is, amely felsőbb bírósági fórumokat is megjárt. d/ Ügyviteli jelentősége: Az iratnak a közigazgatásban, v. a jogszolgáltatásban betöltött jogot v. kötelezettséget megállapító, adatigazoló volta. Egyes iratok esetén az ügyviteli érték hosszabb-rövidebb idő után elenyészik, más iratok esetén viszont akár hoszszabb idő után is felmerülhet az ilyen irányú funkció. Ebből a megfontolásból is tartjuk meg valamennyi bűnügyben keletkezett marasztaló ítéletet, valamint valamennyi tulajdonjog bekebelezést elrendelő telekkönyvi ügyiratot. (A tulajdonjogi igény a mai jog szerint soha nem évül el!) Felmerülhet a kérdés, hogy mennyiben alkalmazható a munkánkhoz a bíróságok egykorú selejtezését szabályozó igazságügyminiszteri rendelet (13.300/1512. IM rendelet). E rendelkezés már az új polgári eljárásjog Égis az ügyviteli szabályok előzetes szem előtt tartásával készalt. Megítélésünk szerint haladó jogszabályról van szó, amely igyekszik mind a történeti, mind pedig az ügyviteli értéket egyaránt figyelembe venni. A korábbi gyakorlattal ellentétben (32 év - mint általános elévülési idő után nagyon szűk kör kivételével gyakorlatilag bármi selejtezhető volt) előremutató módon határozta meg a nem selejtezhető iratok körét (1. §) "Kiselejtezni és megsemmisíteni egyáltalán nem szabad: 1. mutató könyvet és irattári sorkönyvet; 2. igazságügyi alkalmazásban állók személyi ügyeire vonatkozó elnöki ügyeket és táblázatokat; 3. cégjegyzékeket és a cégokmánytárban elhelyezett iratokat; 4. telekkönyveket - ideértve a térképeket és más kiegészítő telekkönyvi munkarészeket - telekkönyv-szerkesztési (helyszínelési, póthelyszínelési, betétszerkesztési, betétkiegészítési, térképpótlási stb.) telekkönyvátalakítási és általában a telekkönyvek vezetésére vonatkozó ügyiratokat, valamint a telekkönyvi iktatókönyvet; 5. ítéletet, bírói egyezséget, eskü letételéről v. le nem tételéről szóló jegyzőkönyvet v. más iratot, csődfelszámolási jegyzőkönyvet, hagyatékátadó végzést és osztályegyezséget, valamint örökösödési és hagyományi bizonyítványt; 6. birtokrendezési ügyek és bányaügyek iratait; 7. hitbizományi peres és nem peres ügyek iratait; 8. alapítványi iratokat; 9. eredeti cégrendeletet és halálesetre szóló más eredeti intézkedést, v. a bíróságnál helyettük őrzött hiteles másolataikat, valamint a végrendeletek jegyzékét; 10. olyan ügyiratot, amelyhez még ki nem utalt elnöki v. bírói letét tartozik, valamint letét-nyilvántartási naplókat; 11. azokat az iratokat, amelyek oly épületekre vonatkoznak, amelyben igazságügyi hatóság a selejtezés idejében el van helyezve; 12. olyan ügydarabokat, amelyek tartalmuknál fogva irodalmi, tudományos, különösen történeti értékük van; 13. a selejtezés alól kivett ügyek iratborítékát v, irattári irományjegyzékét. Ezeket az irattípusokat és iratdarabokat - bizonyos kiegészítésekkel és feltételekkel - megtartandónak minősíthetjük. Ilyen megjegyzések: - Az irattári sorkönyv megtartása általában nem indokolt. b