Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - KILÁTÓ - Kozar, Azem–Kovácsné Klettner Csilla: A nemzetközi közösség támogatása Bosznia-Hercegovina levéltári anyagának háborús körülmények közötti védelméhez / 44–50. o.

állományvédelmi felszerelés egy részét, bár az ígért mikrofilm-berendezés még nem érkezett meg. A Nemzetközi Levéltári Tanács mindvégig aktív tevékenységet folytatott a fentiek ügyében. Ez irányú ténykedése az 1992 szeptemberében Montrealban tartott Nemzetközi Levéltári Kongresszuson kezdődött, ahol vezető levéltári szakértők tárgyaltak a bosznia-hercegovinai és horvátországi levéltári iratanyag pusztulásáról és hangsúlyozták a nemzetközi jogi rendszer erőtlenségét. A kultúra pusztítását a Nemzetközi Levéltári Tanács egyéb szakmai tanácskozásain is elítélték. Az együttműködés nem hagyományos formái A világ közvéleményének a bosznia-hercegovinai kulturális örökség védelmével kapcsolatos tájékoztatásban és figyelmének felhívásában a háború alatt számos nem kormányzati szervezet számottevő támogatást nyújtott az ország határain belül és kívül. Az 1992-ben Londonban alapított Bosznia-Hercegovinái Örökség Megmentése elnevezésű szervezet az egyik legjelentősebb ezek között, amely több, a kulturális örökség pusztulásával kapcsolatos vitát szervezett, így például a mostari Öreg Híd elpusztításáról is. E szervezet képviselője volt az első szakértő, aki 1993 júniusában Szarajevóba látogatott, hogy megbizonyosodjon a valós helyzetről. Elsősorban a kulturális emlékek pusztulását vizsgálta, tapasztalatairól pedig jelentést készített az UNESCO számára. A kulturális javak védelmére Szarajevóban és Bosznia-Hercegovina más területein számos testületet és bizottságot hoztak létre. A szlovéniai és horvátországi levéltári dolgozók és intézmények különösen jelentős segítséget és támogatást nyújtottak. Elsősorban az akkor igen nehéz helyzetben levő Szarajevó levéltárának és levéltári dolgozóinak szánták baráti segítségüket, pénzt, élelmet, irodaszereket (papírt és más írószert) tartalmazó segélyszállítmányaikkal. Ezen intézményeken keresztül a nemzetközi levéltáros egyesületekkel is együttműködés alakult ki. Szarajevó több specializálódott - a konzerválás, restaurálás, informatika, mikrofilmezés stb. területén dolgozó - levéltári alkalmazottja részére haladó levéltári tanfolyamot tartottak a Horvát, illetve a Szlovén Nemzeti Levéltárban és Maribor Területi Levéltárában. A Nemzetközi Levéltártudományi Intézet, valamint az "Atlanti" és "Sosobni arhivi" című folyóiratokon keresztül a szakmai és tudományos körök tájékoztatót kaptak a háborúban álló Bosznia-Hercegovina levéltári anyagának védelmével kapcsolatos problémákról, legjobb megoldásuk érdekében pedig szakmai megbeszélésekre is sor került. Ennek egy példája a Maribori Nemzetközi Levéltári Intézet 1996-ban tartott XI. konferenciája, ahol ajánlást (határozatot) fogadtak el, amelyben azt javasolják a bosznia-hercegovinai kormánynak, hogy folyamodjon UNESCO támogatásért a levéltári anyag mozgatható vákuumkamrákkal történő rovarmentesítésének és fertőtlenítésének programjához. A szakirodalom rendelkezésre bocsátása, valamint a közép-európai országok levéltárigazgatási szakembereinek támogatása az 1996. évi pluji szemináriumon számottevő segítséget jelentett. A Török Köztársaság Levéltára a BoszniaHercegovinára vonatkozó, török levéltárakban található levéltári anyag felkutatásával és mikrofilmezésével ajánlotta fel segítségét. 49