Levéltári Szemle, 49. (1999)
Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám - HÍREK - Ölveti Gábor: 25. Levéltári Napok Hajdú-Bihar megyében / 55–58. o.
képek nagyméretű színes fotói a forradalmi tavasztól a szabadságharc bukásáig terjedő időszakot fogják át. Somogyi Béla a városi önkormányzat alpolgármestere üdvözölte a kiállításon szép számmal megjelent hazai és külföldi vendégeket, majd az Ady Endre Gimnázium diákjainak tolmácsolásában Kossuth Lajos Debrecen közönségéhez 1849. jan. 6-án írt levelét és Babits Mihály Petőfi koszorúi című versét halhatták. A tárlatot megnyitó Katona Tamás történész méltatta az 1848/49-es forradalom és szabadságharc jelentőségét, a nemzet hősiességét, bátorságát példaként állítva az utókor elé. Az előadó megemlékezett Debrecen közönségének 1849-es szerepéről, amikor ha rövid ideig is, de a szabadságharc fővárosában helyet biztosítottak a Budáról ideköltözött országgyűlés és kormány tagjainak, s részesévé válhatott a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésének. A kiállítás megtekintése után a rendezvény a Városháza nagytanáéstermében folytatódott, ott, ahol egykoron Kossuth Lajos is megfordult, és ahol a nagy hazánkfiáról Éder Gyula által készített életnagyságú festmény ma is látható. A tanácskozás résztvevőit Matolcsi Lajos, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte, majd a jubileumi ünnepség kapcsán hangsúlyozta a levéltár szerepét a helytörténeti kutatómunka szervezésében, a megye történelmi örökségének gondozásában. Orosz István történész, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára bevezető előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy Debrecen 1848/49-es szerepének a megítélésénél különbséget kell tenni a nemzeti függetlenségért küzdő és a polgári átalakulást ellentmondásosan fogadó város között, mert az április 14-én bekövetkezett fordulatot elsősorban a nemzeti függetlenséget akaró város támogatta. A következő előadó Gazdag István ny. levéltári igazgató, a Levéltári Napok 25 évét összefogó ismertetőjében részletesen szólt azokról a témakörökről, közreműködőkről és szervezési megoldásokról, amelyek hatékonyan szolgálták a helytörténeti ismeretek gyarapodását. A délelőtti programot az 1998. évi levéltári pályázat díjainak kiosztása zárta. A HajdúBihar Megyei Levéltár a honismereti egyesülettel közösen 1994 óta rendszeresen meghirdeti a településtörténeti pályázatot. Az 1998. évi felhívás az előzőekhez képest annyiban rendhagyó, hogy korhoz, 1848/49-hez kötötte a pályázás lehetőségét. A beérkezett tanulmányok szerzői közül díjazásban részesültek: I. Makuch Bertalan: A debreceni honvédegylet története. II. Brecea Virgil: Debrecen és a református kollégium az orosz megszállás alatt. III. Molnár János: Téglás mezőváros és a szabadságharc 1848/49-ben. A díjkiosztást követően került sor a délutáni előadásokra, melyeken a meghívott előadók más tájegységek 48/49-es eseményeiről számoltak be. Bukovszky László a Galántai Járási Levéltárból a Nyitra megyei népképviseleti választásokat, Rokay Péter Újvidékről a Bács megyei képviselőtestületi jegyzőkönyv bejegyzéseit ismertette. Az Ugocsa megyei nemzetőrség megalakulását és küzdelmét vázolta fel Csatári György előadása /Kárpátaljai Állami Levéltár/. A hallgatóság érdekes információkat tudhatott meg Porcsalmy Éva egyetemi adjunktustól /Kossuth Lajos Tudományegyetem Lengyel Tanszék/ Bem József emberi arculatáról és a szabadságharcban játszott szerepéről. Ifj. Rabár Ferenc a zsámbéki főiskola tanára az eszéki várat védők küzdelmének bemutatásán 56
