Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám - A VÁNDORGYŰLÉS ELŐADÁSAI - Kalmár Ella: Gazdasági szervezetek állami (statisztikai, cégbírósági) nyilvántartásai / 32–38. o.

A gazdasági struktúra stabilizálódását követve 1997-ben újra kodifikálták a gazdasági társaságokat és a cégek nyilvántartását (1997. évi CXLIV. tv. a gazdasági társaságokról és CXLV. tv. a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról). Az újabb jogi szabályozás alapelve, amit a törvény elnevezése is mutat: a hangsúlyo­zott cégnyilvánosság, mely közhitelességgel párosul. A cégnyilvántartás alapvető funkci­ója, hogy a cégek legfontosabb adatai, illetve azok változásai (a forgalom biztonsága, a hitelezők védelme érdekében) nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek legyenek. A cégnyilvántartás alapvető eleme a cégjegyzék, amely tartalmazza a valamennyi cég esetében kötelezően bejegyzésre kerülő adatokat, jogokat és tényeket (pl. cégnév, szék­hely, cégjegyzésre jogosultak, stb.) A cégnyilvántartás részét képezik a cégjegyzék adatait igazoló okiratok (létesítő okirat, társasági szerződés, alapszabály, stb.) A cég cégiratait képezik a számviteli törvény alap­ján letétbe helyezendő éves beszámolók is. A cégbíróságokon a cégek cégiratait elkülöní­tetten kezelik és tárolják, melyet számítógépes nyilvántartás támogat. A cégbíróságokon az egyes cégekre vonatkozó nyilvántartásokat (cégjegyzéket és cég­iratokat is) szabadon és ingyenesen meg lehet tekinteni és az ott szereplő adatokról fel­jegyzés készíthető. A cégjegyzék adatairól hitelesített cégkivonat (a cégjegyzék valameny­nyi fennálló adata), cégmásolat (a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adata), cégbi­zonyítvány (a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adata) kérhető. Ugyancsak kérhető hitelesített másolat a hatályos létesítő okiratról és az éves beszámolóról. Valamennyi cégbíróság a 90-es évek elejétől azonos szoftvert és hardvert használ, így teljesen egységes, egyformán elérhető és lekérdezhető az adatállomány. A cégnyilvántartás országos szintű egységesítését az Igazságügyi Minisztérium szervezetében 1995-től műkö­dő Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat biztosítja. Az itt működő (a cégbíróságokkal on line módon közvetlen kapcsolatban álló) köz­ponti adatbázisba az egyes cégbíróságokon rögzített adatok azonnal, és azzal teljesen megegyezően, betű szerint kerülnek be. Az egységes, közvetlen kapcsolatban álló adatbá­zis teszi lehetővé az országosan egységes, naprakész cégnyilvántartást, valamint azt, hogy ma már a Szolgálat is jogosult közokirati formában kiadni a cégjegyzék adatait (a polgári perrendtartást módosító 1997. évi LXXII. tv) A számviteli törvény értelmében a kettős könyvvitelt vezető cégek éves beszámolóikat a Szolgálatnak is be kell adják, így e cégek esetében ezekből is tud információt adni a Szolgálat. Míg a cégbíróságokon csak az egyes cégekről - cégjegyzékszám vagy cégnév alapján - kérhető információ, addig a Szolgálattól - éppen országos adatbázisa miatt - azok meg­határozott szempontú csoportosítása is kérhető, azaz kigyüjthetök pl. az azonos elnevezé­sű, vagy azonos tevékenységet folytató cégek. Kérhető valakinek a cégtulajdonosi minősé­gére, cégjegyzési jogosultságára vonatkozó adatsor is, ez azonban - tekintettel a személyi­ségi jogokra - csak törvényes jogcím alapján (közigazgatási szerv feladata ellátásához kéri), vagy az érintettek hozzájárulásának igazolása mellett lehetséges. Természetes sze­mélyre vonatkozó információkérés, illetve adatszolgáltatás tényét a Szolgálat köteles a számítógépes rendszerben rögzíteni. (Közfeladatot ellátó szerveknek a céginformáció in­gyenes - csak az on line kapcsolat fenntartása hárul rájuk -, másoknak az információért megszabott költségtérítést kell fizetniük, figyelemmel arra, hogy a Szolgálat közszolgálta­tást nyújt, amely nem nyereség szerzésére irányul) 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom