Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám - A VÁNDORGYŰLÉS ELŐADÁSAI - Kalmár Ella: Gazdasági szervezetek állami (statisztikai, cégbírósági) nyilvántartásai / 32–38. o.

A cégnyilvánosság harmadik színtere a Cégközlönyben való megjelentetés, ami szintén a Szolgálat központi adatbázisán alapul. Cégadat harmadik személy vonatkozásában attól az időponttól tekinthető hatályosnak, amikor az a Cégközlönyben közzétételre került. A cégbíróságokhoz benyújtott és ott őrzött cégiratokon alapul a számítógépen rögzített, adatbázisban tárolt cégjegyzék , mely valamennyi cég esetében tartalmazza: a cég cégjegyzékszámát, külföldi részvételű cégnél az érintett állam betűjelét, a cég nevét, székhelyét, a létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) keltét, a tevékenységi köröket, jegyzett tökéjét, a cégjegyzés módját, a cégjegyzésre jogosultak nevét és tisztségét, a cég adószámát, társadalombiztosítási folyószámla számát, statisztikai számjelét, a cégbejegyzés időpontját szükség szerint tartalmazza: a cég rövidített nevét, idegen nyelvű elnevezését, telephelyét, fióktelepét, meghatározott időtartamra alapított cég esetén a működés befejezésének időpontját, a jogelőd(ök), illetve a jogutód(ok) cégnevét és cégjegyzékszámát, a könyvvizsgáló nevét és lakóhelyét, a felügyelő bizottsági tagok nevét és lakóhelyét, annak a kamarának a megjelölését, melynek a cég a tagja fel kell tüntetnie a következőket is: a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését, a felszámolás kezdő időpontját és befejezését, a végelszámolás megindítását és befejezését, működésének felfüggesztését, megszűntnek nyilvánítását, (jogerős bejegyzés hatályon kívül helyezésére, létesítő okirat érvénytelenségére, tag kizárása iránti) per indítását és bejezését , kiskorú tag/tulajdonos törvényes képviselőjének nevét, lakcímét (Dőlt betűvel azokat az új-típusú bejegyzéseket jelöltem, melyek az 1875. évi XXXVII. tv. szerint vezetett cégjegyzékekben nem szerepeltek). A már említett egyablakos ügyintézés jelenlegi állapotában nagyon megnehezíti a közigazgatási nyilvántartásokat vezető szervezetek közötti adatkoordinációt, az egységes, és folyamatosan karbantartott adatkezelést. A gazdaság adott struktúráját, illetve átalakulását is követve az egyes gazdasági szervek, cégek legfontosabb adatait rögzítik az ismertetett nyilvántartások. Mindkét rendszer információ-vagyona maradandó értékű, s tapasztalataim szerint minden eszközzel (ami a számítástechnikában állandóan fejlődik és alakul) valóban történeti távlatokban kívánják megőrizni azt. Az állandó fejlődés és átalakulás a nyilvántartásokkal szemben támasztott elvárásokra, felhasználói igényekre ugyanúgy igaz, mint a számítástechnika adta lehetőségekre, mindkettő egy folyamat része. Végezetül a két nyilvántartás levéltári hasznosíthatóságáról. Az 1990-es évek elejétől számítógépen vezetett cégnyilvántartás adatai (cégnév, vagy cégjegyzékszám ismeretében) szabadon megismerhetők. A gazdasági szervezetek regisztere alapján készült névjegyzékek publikusak, azonban az egyedi adatok védelme miatt a további adatok kutatási célra csak korlátozottan használhatók. A levéltárak, mint intézmények hozzáférési lehetőségeiről a KSH-t kell megkeresnie a szakmának. Felhasznált források, irodalom Törvények, rendeletek: 1993. éviXLVI. tv. a statisztikáról 37