Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám - A VÁNDORGYŰLÉS ELŐADÁSAI - Kalmár Ella: Gazdasági szervezetek állami (statisztikai, cégbírósági) nyilvántartásai / 32–38. o.

A cégtörvény biztosítja, hogy egy alapítandó cég legfontosabb hatósági nyilvántartási számait (adószám, társadalombiztosítási folyószámlaszám, statisztikai számjel) un. „egyablakos" rendszerben, azaz egyetlen helyen, a székhely szerint illetékes cégbíróságon kapja meg az ügyfél. Ezért 1998 nyarától az addigi közvetlen adatbevitelt az átvett adatok automatikus feldolgozása váltotta fel. A közigazgatási nyilvántartások (APEH, kamarák, cégbíróságok, OEP, KSH) összehangolásával az ügyintézés egyszerűsítését célzó „egyablakosság" menet közben alakul(gat), hatékonyabb működéséhez, az egységes adatkezelés biztosításához szükséges lenne a társszervezetek együttműködési megállapodása. Szeretném bemutatni, és röviden jellemezni (egyszerű felhasználó lekérdező felületen) a regiszterből jelenleg lekérdezhető adatokat. Az állandó, azaz a gazdasági egység életében csak egyszer előforduló adatokat (törzsszám, megalakulás módja, dátuma, működés kezdete) kékkel jeleztem. A történet

i tárolású - melyek szabályozott időközönként begyűjtött valamennyi változását rögzítik, és nem módosíthatóan megőrzik - adatokat pirossal jeleztem: Hivatalos megnevezés, rövid megnevezés, cégjegyzékszám, székhely (irányítószám, település, utca), szüneteltetés kezdete, vége, gazdasági szervezet állapota (működő, felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt álló, megszűnt), állapot kezdete, vége, állapot jellemzők adatforrása, újraélesztés dátuma, főtevékenység, főtevékenység kezdete, vége, főtevékenység engedély bemutatása (engedélyhez kötött tevékenységnél), gazdálkodási forma, létszám, létszám kategória, árbevétel, árbevétel kategória, tőkeösszetétel, könyvvezetési mód, AFA kód, TANYA kód, székhely szerinti megyekód és település azonosító, működés szerinti megyekód és település azonosító. Mindezekből látható, hogy szinte minden adat- nem felülírhatóan! - megmarad, tehát nem tekinthető túlzásnak az a nézet, mely szerint a regiszter önmagában is fontos információ forrás, hisz adatai akár elsődleges adatgyűjtést is pótolhatnak. Az adatbázisban tárolt adatok csoportosításával természetesen statisztikák, listák készíthetők, a belső, illetve külső felhasználói igények szerint. Statisztika készül a szervezetek számáról: pl. gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint, a regisztrált és működő szervezetek számáról gazdálkodási forma szerint (ez utóbbi a KSH web-lapján is elérhető a „Legfrissebb adatok" között). Összesítés készíthető a szervezetek állapota, illetve az állapot változása szerint. A jogi személyiségű vállalkozásokról évente készülő névjegyzék CD-ROM-on kerül forgalomba. A másik, törvényben előírt nyilvántartás nem idegen előttünk, hisz sok levéltár őrzi az illetékes cégbíróság iratanyagát. Közigazgatási: Cégbírósági nyilvántartás Hazánkban a múlt század közepétől indult a cégek bejegyzése, mely 1950-re -az államosítások, a vállalati rendszer kialakítása miatt- elhalt. A cégbíróságok de jure soha nem szűntek meg ugyan, újraindulásuk, feléledésük a gazdaság szerkezeti átalakulását követve, a vgmk megalakulásával, a 80-as évtized első felében kezdődött el. A gazdasági formációk már említett robbanásszerű változása 1988-89-ben megkövetelte a társasági (1988. évi VI. tv. a gazdasági társaságokról), illetve a cégnyilvántartási (1989. évi 23. tvr. a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről) törvény megalkotását. 35