Levéltári Szemle, 49. (1999)
Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám - A VÁNDORGYŰLÉS ELŐADÁSAI - Szaniszló Ferenc: Alapelvek a tanácsi iratok levéltári selejtezéséhez / 28–32. o.
csődtörvény következtében bekerült gazdasági anyag és a megszűnések miatti tömeges iratmentési célú átvétel, mind-mind ezt a problémát veti fel. Kedves Kollégák! Szeretném remélni, hogy az összefoglalásom gondolkodásra sarkall és a közeli jövőben az iratértékelési elmélet és a selejtezési gyakorlat nem csupán néhány megszállott úri passziója lesz, hanem tervszerű mindennapi szakmai munka. Köszönöm, hogy meghallgattak. SZANISZLÓ FERENC Alapelvek a tanácsi iratok levéltári selejtezéséhez Az iratselejtezés szándékos megsemmisítés. A szándékosság meghatározó elveit körvonalaztuk három levéltárban történt feltáró munka alapján. A három résztvevő levéltár: Budapest Főváros Levéltára, Heves megye levéltára, Nógrád megye levéltára. A munka része a tanácsi iratok levéltári selejtezési ügykörjegyzékének összeállításához szükséges munkának, melyet a résztvevők három évre terveztek. A három levéltárban próbaselejtezéseket végeztünk és megvizsgáltuk a korábbi évek levéltári gyakorlatát, ezek alapján megbeszéléseink eredményeként meghatároztuk a selejtezési jegyzék összeállításának alapelveit. Szándékunk szerint most bocsátjuk szakmai vitára az alapelveket. Alapelvek a tanácsi iratok levéltári selejtezéséhez: 1.) A levéltári selejtezési munka során tételszintü és darabszintü selejtezést is lehet végezni, bizonyos esetekben a kettőt párhuzamosan. A darabszintű selejtezést ügyiratszinten képzeljük el. Az ügyiratokon belüli selejtezés olyan kevés eredménnyel jár, amely semmiképpen nem szolgálja a levéltári érdekeket. Az egyes fondokban és állagokban ennek ellenére érdemes megvizsgálni, hogy a speciális ügykörök és ennek következtében az általánostól eltérő összetételű ügyiratok nem tartalmaznak-e olyan nagy mennyiségű selejtezhető irattípusokat, amelyek a munkát eredményessé tehetik. Pl. nagy mennyiségű tértivevény, titkársági anyagban nagy mennyiségű jegyzőkönyvi kivonat. 2.) A levéltárak őrizetében lévő tanácsi iratok levéltári selejtezésének az alapja az érvényben volt selejtezési utasítás. A selejtezési munka első lépéseként a selejtezési utasítások nem selejtezhető tételeinek történeti értékét kell megvizsgálnunk, esetleg felülbírálnunk. A munka hosszas előkészítést igényel, több levéltár gyakorlatában kell megvizsgálni az adott tétel forrásértékét. 3.) A változó ügykörök, a változó alá- és fölérendeltségi viszonyok miatt az alapelvek korszakonként is változhatnak. A meghatározó példa: a járási tanácsok helyére lépő járási hivatalok feladatköre módosult, bizonyos községi iratok tükröződése megszűnt. Az érintett iratok körét a rendeletben megfogalmazott hatásköri módosulás vizsgálatával lehet meghatározni. 1968-tól kezdve fokozatosan kerültek az első fokú iparhatósági és építésügyi 28