Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 2. szám - MÉRLEG - Fábiánné Kiss Erzsébet: Közcsend és közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848–49–ben. Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból. (Budapest történetének forrásai) Válogatta Czaga Viktória és Jancsó Éva. Bp. 1998. 295 p. / 59–60. o.

tekröl, iskolákról, színházi előadásokról stb. E kötet azonban elsősorban a rendeletekre, az ebben az időszakban oly sokszor változó felsőbb hatóság rendeleteire és a három város tanácsának válasz-rendeleteire, intézkedéseire koncentrál. Sokszínű képet ad ez a megoldás is, noha nem adhat - a szerkesztők kifejezésével élve - „még viszonylagos teljességet sem." Mivel kizárólag a fővárosi levéltári anyagra támaszkodik az összeállítás, természetes, hogy hiányozhatnak az 1848-1849. évi főváros életének fontos mozzanatai, hiszen az anyag adott. Én magam, és ezt említettem is a szerkesztőknek, szívesen láttam volna olyan iratokat is, melyek közvetlenül mutatják be az önkormányzatok/törvényhatóságok és a központi kormányzat megváltozott viszonyát, az önkormányzatok és az immár magyar és felelős központi kormányzat kapcsolatát. A minisztériumi tevékenység során ugyanis többnyire régi, kormányzat-ellenes reflexeket figyelhettem meg pl. rendőrségi, egészségügyi tárgyakkal kapcsolatban. Az időrendben egymás után következő 219 db irat tárgya változatos, amint ezt néhány példa is mutatja: (3.sz.) a Helytartótanács intézkedést kér a budai tanácstól a pestihez hasonló „zavargások" elkerülésére, márc. 15. - (7.sz.) a pesti tanács fegyvereket kér a polgárőrség számára a nádortól, márc. 16., — (11/a.sz.) utcanévváltoztatások Pesten, márc. 17 (15.sz.) a közrendet érintő miniszterelnöki körlevél, márc. 21., - (23/b.sz.) Buda nem tud átengedni nemzetőröket pesti szolgálatra, márc. 30... és később: (53.sz.) vízivárosi országgyűlési képviselőválasztás, jún. 26. - (72.sz.) várbeli nemzetőri őrszobák tisztántartása, aug. 19. - (87.sz.) a hajóhíd épségének biztosítása, szept. 25. - (102/b.sz.) sáncok építése horvát hadifoglyokkal, okt. 23. - (127/a.sz.) Havas cs.kir. biztos a császári lobogók kitűzéséről rendelkezik, 1849. jan. 10. - (132/c.sz.) Havas cs.kir. biztos az óbudai tisztikar kinevezéséről, jan. 24. - (146.sz.) a harangozás szabályozása, ápr. 12. - (150.sz.) a pesti tanács elfogadja a Függetlenségi Nyilatkozatot és tisztelgő küldöttséget nevez ki Kossuth Lajos kormányzó-elnök fogadására, ápr. 28 - (201/c.sz.) óbudai határozat a városi pénztárban lévő magyar bankjegyek felhasználásáról, júl. 8. - (219.sz.) pesti tanácsi határozat Haynau, Jellacic, Paszkevics, Windischgrátz díszpolgárrá választásáról, 1849.dec.31

. Valóban, „sajátos a metszet." - Lényegében a korábban a levéltárak által előszeretettel készített levéltári olvasókönyvvel állunk szemben, ha nem is viseli a kötet ezt a műfaji besorolást. Azt már nehezebb megállapítani, hogy kikhez szól, kiknek készült ez a mű, hiszen nemcsak történeti kutató, hanem egyszerű érdeklődő számára is szűkszavúra sikeredtek az eligazító jegyzetek, magyarázatok. Ez indokolt lenne abban az esetben, ha pl. egy Budapest-történeti feldolgozáshoz kapcsolódva, annak illusztrálására készült volna. Talán az lett volna az ideális megoldás. Sok a kihagyásos közlés. Általában nem szerencsés, ha a teljes szöveg helyett részletet közlünk, anélkül, hogy a kihagyott rész rövid tartalmát, ill. az irat eredeti terjedelmét közölnénk. Ugyanakkor - érzésem szerint - terheli a szöveget sok olyan, fel nem oldott korabeli rövidítés (talán a betűhív közlés jegyében?), amit a helyén fel lehetett volna oldani szögletes zárójellel, a rövidítés-jegyzékbe való besorolás helyett. Ajánlom mindenki számára ezt a kötetet, aki érdeklődik fővárosunk 1848-1849. évi mindennapjai iránt. Fábiánná Kiss Erzsébet 60