Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 2. szám - DOKUMENTUM - Lekli Béla: Dokumentumok a magyar begyűjtési rendszer működéséről, 1953–1956 / 38–54. o.

A bejelentésekkel való foglalkozás a Begyűjtési Minisztériumban A minisztérium nem oldotta meg, hogy a minisztériumon belül a panaszok egyetlen szerv kezébe fussanak össze és a panaszok központi figyelésén keresztül lehetőség nyíljon a begyűjtési munka megjavítására. A jelenlegi rendszerben a miniszteri titkárságra, a minisztériumi titkárságra, a szer­vezési főosztályra, a terménybegyűjtési főosztályra, az állat- és zsírbegyűjtési igazgatóság­ra, a borbegyűjtési igazgatóságra külön-külön érkeznek panaszok. A panaszok összefogá­sának hiányában, azoknak elintézésénél kettősségek is jelentkezhetnek. így például az ál­lat- és zsírbegyűjtési kérdésekkel nemcsak az Állat- és Zsírbegyüjtési Igazgatóság, hanem a szervezési főosztály, de néhány esetben a miniszteri és minisztériumi titkárság is foglal­kozott. A minisztériumhoz írásban beérkezett vagy személyesen előadott panaszok száma nagy. Az Állat- és Zsírbegyűjtési Igazgatóságon az elmúlt gazdasági évben mintegy 2500 írásbeli és kb. 3-3500 szóbeli panasz futott keresztül. Az igazgatási, illetve a szervezési főosztály 1953-ban 1500 írásban adott és mintegy ugyanennyi szóbeli bejelentéssel foglal­kozott. A minisztériumi titkársághoz több mint 600 bejelentés érkezett. Kisebb számú be­jelentés található még a miniszteri titkárságnál, a terménybegyűjtési főosztályon és a bor­begyüjtési igazgatóságon is. A falu dolgozói részéről az utóbbi időben a minisztériumhoz beérkezett közel 10.000 panaszból a minisztérium annak csak elenyésző töredékét vizsgálta ki. A szervezé­si főosztály pl. mindössze 10 esetben vizsgálta ki a bejelentéseket, a minisztérium ellenőr­zési főosztálya 32 ügyben folytatott ellenőrzést, de hasonló kis számban foglalkozott köz­vetlenül a bejelentésekkel a többi átvevő szerv is. A minisztérium saját hatáskörben tehát az ügyeknek csak mintegy 1%-át vizsgálta meg. A fennmaradó bejelentések egy részével - különösen az Állat- és Zsírbegyüjtő Igazgatóságon - a minisztérium olyan esetekben, amikor a bejelentésekből az összes kö­rülmények világosan megállapíthatók voltak, döntést is hozott, vagy a jogtalan kérelmeket elutasította, vagy pedig felszólította az érdekelt hatóságokat intézkedésre. A beérkezett bejelentések nagyobb részénél a minisztérium a beérkezett panaszokat kivizsgálás és intézkedés végett a megyei, járási vagy községi tanácsoknak küldte meg. Az elintézésre megküldött ügyek egy kis részénél - rendszerint ahol a minisztériumnak is a panasszal kapcsolatban valamely felsőbb szervezetet tájékoztatnia kellett - határidő kikö­tésével jelentésadási kötelezettséget írt elő a kivizsgálással megbízott hatóság részére. így pl. a szervezési főosztályon ebben az évben 161 határidős válaszra előjegyzett ügyirat ta­lálható. A fennmaradó nagyszámú, a tanácsok által saját hatáskörben elintézendő ügyek további sorsa a minisztérium előtt általában ismeretlen. Az alsóbb szervek hatáskörében kivizsgálandó ügyek elintézését még utóvizsgálat­tal sem ellenőrizte a minisztérium. Ennek kihatásaképpen az így elküldött ügyek nagyrésze csak késedelmesen került kivizsgálásra, sőt egy része hónapok óta a tanácsi szerveknél elintézetlenül fekszik. Nem él a felelősségre vonással a minisztérium olyan esetekben, amikor a bejelenté­sekből kitűnik, hogy az alsóbb szervek súlyosabb természetű hibát követtek el, vagy abban a nagyszámú esetben sem, amikor a határidőre előírt válasz megküldése hónapokat késett vagy teljesen elmaradt. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom