Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 4. szám - MÉRLEG - Polgár Tamás: Győr története a kezdetektől napjainkig. Győr, 1997 / 59–62. o.

Alap és a Gyó'r-Moson-Sopron Megyei Idegenforgalmi Igazgatóság támogatta. A cél az volt, hogy a diákság számára egy Gyó'r történetét feldolgozó, kézikönyvként is használható munka szülessen. Burkolt cél volt, hogy az előadások keretein belül a kutatás jelenlegi állását bemutató eredményekre, tendenciákra és a fehér foltokra is felhívják a tanulmánykötet szerzői a figyelmet. A kiadvány hézagpótló, mert korábban a várossá válás 700. évfordulójára 1971-ben jelent meg összefoglaló, Győr történetét feldolgozó tanulmánykötet.

1 Legfrissebb kiadványként pedig az 1978-ban kiadott, Győr környékére is kiterjedő tanulmánykötetet említhetjük.

2 A bevezetőben még egy technikai kérdésre hívom fel a figyelmet. A könyv szövegezéséből érezhető, hogy a szerkesztők a kötet összeállításában a legtöbb tanulmány esetében nem az előadások kéziratos változatát, hanem azok magnetofonon vagy más adathordozón rögzített, utólag gépelt változatát használták föl. Ebből adódnak a kötetben szabadabb hangvételű mondatok, de ez nem megy a tartalom rovására. A kötet tizenegy tanulmánya két nagyobb egységre oszlik. Az első nyolc kimondottan történelmi nézőpontból tárgyalja Győr történetét. Az utolsó három írásmű három újabb - néprajzi, földrajzi, építészeti - szempontból gyarapítja az ismereteket Győrről. A kötet tanulmányai kimondottan az adatokra építve, ugyanakkor változatosan mutatják be Győr történetét, igyekeznek az egyes korszakokat újabb aspektusból (régészeti, egyháztörténeti, gazdaságtörténeti, mentalitástörténeti stb.) megvilágítani. A kötet első tanulmányában Tomka Péter mutatja be Győr történetét régész szemmel az ásatások tükrében a kezdetektől, vagyis a neolit kortól egészen a 13. századig. Eközben újabb eredményeket is közöl a római kori Arrabona úthálózatáról, vagy a Váczy Péter által felállított Győr avar capcan elméletet dönti meg a legújabb kutatások alapján. Munkájában újabb adalékkal szolgál a 10. századi magyar gazdaságról egy korabeli Győrben feltárt tárház kapcsán. Csóka Gáspár egyháztörténeti tanulmányában a szerzetesrendek szerepét emeli ki Győr tudományos életében. Számba veszi a középkor folyamán és a 18-19. században megtelepedett szerzetesrendeket. Minden rendről fontosságának megfelelő terjedelemben olvashatunk, külön kiemelve az oktatásban betöltött szerepüket. Gecsényi Lajos Győr város történetének legmarkánsabb időszakáról a 16-17. századról szól. Győr a török háborúknak köszönhetően ekkor lett hadászatilag és kereskedelmi szempontból is fontos város. A szerző Győrt mint jelentős erődvárost mutatja be, a vár magyarországi harcokban betöltött szerepét egészen 1711-ig végigköveti. Közben a városi polgárcsaládok történetét sem mellőzi, azok kereskedelmi és hiteléletben való részvételét kiemelve, nagy figyelmet fordít a városbíróságig jutó Beccaria család történetére. Győr szabad királyi várossá válása 1743-ra következett be. A városi polgárság és földesura, a győri püspök közötti küzdelmet mutatja be Sáry István 1271-től 1743-ig. A szerző a városi kiváltságok használatát a város címerével illusztrálja, melynek fejlődését nyomon követhetjük az írásműben. Győr város 17. századi társadalomtörténetét jól árnyalja a Horváth József által feldolgozott közel 1000 végrendelet tapasztalatait felhasználó összegző tanulmány. írása nemcsak történeti, hanem módszertani jellegű is. Rávilágít arra, hogy milyen módon lehet egy forrástípust kezelni egy konkrét történeti kép megalkotására. Munkája első részében a magyarországi végrendelet-kutatás történetét vázolja. A városi polgárok életét két színtéren vizsgálja: egyrészt a mindennapi élet makró, külső keretei között (család, város, város környéke), másrészt a mindennapi élet mikrostruktúráiban (lakás, ruházat 80