Levéltári Szemle, 48. (1998)
Levéltári Szemle, 48. (1998) 4. szám - MÉRLEG - Polgár Tamás: Győr története a kezdetektől napjainkig. Győr, 1997 / 59–62. o.
stb.). Eredményeit más városok - Sopron, Hódmezővásárhely - adataival összehasonlítva közli. Bana József tanulmányában a személyiség történelemformáló szerepére hívja fel figyelmünket, miközben Győr város polgármestereit mutatja be az 1787-1950 közti időszakban. A szerző a munka első részében a városi magistratusok hatásköri és a városi tisztújítási mechanizmus problematikájáról ír. Az eddig megjelent munkák közül ez a tanulmány tartalmazza legpontosabban a győri polgármesterek faktografikus adatait (születés, halál, hivatali idő), mindezt jól áttekinthető táblázatos formában. A szerző munkájához állami és egyházi anyakönyveket, polgárkönyveket használt fel. Részletesen csak két polgármester Zechmeister Károly (1887-1906) és Udvaros István (1945-1948) hivatali idejét dolgozza fel Bana József. Győr fejlődésének legdinamikusabb korszakát Zechmeister Károly idején élte, Udvaros István pedig a fordulat éve előtti utolsó polgármesterként a város II. világháború utáni újjászületésében játszott nagy szerepet. Szakái Gyula a győri századfordulós elit vizsgálata közben a győri polgár mentalitását és Győr város karakterstruktiíráját elemzi. Az elit változását a virilis jegyzékeken keresztül mutatja be. A történeti rész utolsó tanulmányában Honvári János mutatja be Győr két világháború közti életét. A város gazdasági életében jól nyomon követhetőek az országos válságok, különösen igaz ez a tanulmányban hangsúlyosan szereplő Vagongyárra, de az adatokból kitűnik a háborús konjunktúra élénkítő hatása is. A gazdasági élet mellett a város oktatás és pénzügypolitikája is megjelenik, nagy szerepet kap a város infrastrukturális fejlődése a kötet legkomplexebb tanulmányában. A második immár nem kimondottan történeti rész első munkájában Timaffy László Győr néprajzából ad szemelvényeket. A Győr számára oly fontos malomipar és hajózás szokásaiba, hiedelmeibe avatja be az olvasót. Göcsei Imre a kötet legszakszerűbb, talán nem. is diákoknak szóló írásában Győr földrajzi értékeit tárja elénk. Érinti a város geomorfológiai, éghajlati, vízfóldrajzi, zoológiai viszonyait, kiemelve a nagy folyók a Duna, a Rába és a Rábca szerepét. Győr város építészeti szempontú vizsgálatát Wmkler Gábor végezte el. A város építészettörténetének bemutatása során utal a meglévő műemléki épületekre is. A kötetet névmutató zárja. Az olvasó vizualitásra ható kitűnő, helyenként színes illusztrációk nemcsak Győr fontos történeti eseményeihez, hanem a városi mindennapokhoz is jó adalékkal szolgálnak. Dicséretes, hogy a kötet kézikönyvként történő használatát a fontos események, személyek, fogalmak szövegből való kiemelésével segítették a kötet szerkesztői. A további elmélyülést segíthette volna a kötet végére szerkesztett ajánló bibliográfia, ugyanis a tanulmányok elején található historiográfiai áttekintés nem pótolhatja a bibliográfia szerepét és szükségességét. Mindezen hiányosság ellenére a kötettel egy újabb problémát oldottak meg a szerkesztők. Győr ifjúsága, tanárai és minden, a város története iránt érdeklődő számára egy új, modern kézikönyvként is használható győri tanulmánykötet született. Reméljük mindezek a próbálkozások csak kezdetei egy minden igényt kielégítő korszerű Győr monográfia megszületésének és a Milleneumra megjelent Győr monográfiát kiegészítve teljes képet kapunk Győr történetéből. 3 61
