Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - Zábori László: Az 1896-os választások Pest megyében / 15–21. o.

az utóbbiban pedig Kossuth Ferenc indult a Függetlenségi Párt színeiben. Velük szemben nem volt értelme jelöltet állítani. Nagy küzdelemre lehetett viszont számítani a keceli, a fülöpszállási, a dunapataji, a váci, valamint a monori körzetben, míg Kiskunfélegyházán és Halason eléggé halványak voltak a Szabadelvű Párt reményei.

13 96 júniusában a megye 17 választókörzete közül 4-ben még mindig nem sikerült a megfelelő jelöltet megtalálni. A főispán ismételten a miniszterelnökhöz fordult segítségért, akinek a jóváhagyása nélkül aligha indulhatott bárki is a kormánypárt színeiben.

14 Igen érdekes helyzet alakult ki Kecskemét két választókerületében. Papírforma szerint ezen a színmagyar vidéken csakis az ellenzék győzhetett. A kecskeméti l-es számú körzetben például 1861 óta - az 1884-i választás kivételével - mindig függetlenségi jelölt győzött. 1884-ben lépett színre Istóczy Győző Antiszemita Pártja, amellyel szemben összefogott a Függetlenségi és a Szabadelvű Párt. Az összefogás eredményeképpen szabadelvű jelölt került Kecskemét l-es választókerületéből a képviselőházba. Most, 1896-ban a Néppárt jelentkezése késztette együttműködésre a kormánypártot és az ellenzéket. Beniczky egy Kecskeméten tartott pártközi tanácskozáson javasolta a Függetlenségi Párt egymással is hadilábon álló szárnyainak, hogy együttesen lépjenek fel a Néppárt ellen. így is történt: az egymással is marakodó kecskeméti ellenzéki vezérek megígérték, ha pótválasztásra kerül sor, semmiképp sem támogatják a néppárti jelöltet a Szabadelvű Párt ellenében.

15 Kormánypárti részről azt is jól felmérték, hogy az ellenzék megosztottsága esélyt adhat a szabadelvű jelölt számára. Kecskemét l-es választókörzetében Horváth Ádám volt a korábbi képviselő, aki a Függetlenségi Pártban beállt szakadás után az „Ugron-párt" mellé állt. Vele szemben a „Kossuth-párt" Kossuth Ferencet szándékozott felléptetni. Hasonló volt a helyzet Kecskemét Il-es választókerületében, ahol a szintén „Ugron-párti" képviselővel, Bartók Lajossal szemben állított jelöltet a „Kossuth-párt". Ez a megosztottság a kormánypárt malmára hajtotta a vizet.

16 Sok esetben úgy tűnik, a Szabadelvű Párt igazi nagy ellenfele nem is a Függetlenségi Párt volt, hanem sokkal inkább az újonnan alakult Néppárt. Afőispán a városi, járási és községi elöljárókat felszólította, hogy éber figyelemmel kísérjék ennek a pártnak minden megnyilvánulását. Kiskunfélegyháza polgármesterének jelentése szerint a városban egy Barta János nevű, vallásos rajongásáról ismert személy házában kb. 80 ember gyűlt össze, akik ott megválasztották a Néppárt képviselőjelöltjét. Ám az összejövetelen mindössze két pap jelent meg, s az intelligencia is távol tartotta magát. (Viszont egy rendőrségi megfigyelő is jelen volt.)

17 Szilasi Elek, solti alsó járási főszolgabíró azt jelentette, hogy Kalocsáról kb. 150 ember érkezett Hajósra, akik a faluban néppárti gyűlést kívántak rendezni, ami azonban a lakosság érdektelensége miatt elmaradt.

18 Vácon pedig, ahol a jelentések szerint a Néppárt „kifejezetten fékevesztett kampányt folytatott", a választás napján, október 28-án a párt fanatizált tömegei incidenseket provokáltak. Ezért a november 12-én megejtett pótválasztásokra a polgármester karhatalom kirendelését kérte a főispántól a váci választókerület néhány községébe. A főispán a belügyminiszterhez fordult, aki a kérést teljesítette, így erős csendőri felügyelet mellett zajlott számos váci kerületben a szavazás a választások „második fordulójában".

19 Több helyen a hatóságok elkobozták a Néppárt röpiratait, leszaggatták plakátjait, úgyhogy a főispánnak kellett figyelmeztetni a túlbuzgó elöljáróságokat: csakis azok a nyomtatványok tilthatók be, amelyek a társadalmi rend ellen izgatnak.

20 De a néppárti jelöltektől leginkább Dél-Pest megyében tartottak. Joggal, mert itt lépett fel Zichy Nándor, a Néppárt elnöke. Mint láttuk, Kecskemét két választókerületében kormánypárt és ellenzék 17