Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 2. szám - HÍREK - Őriné Bilkei Irén: Beszámoló az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa közgyűléséről / 58–61. o.

Tanács és a Levéltári Kollégium létrehozása. Az OLT tervei között szerepel, hogy az Országos Levéltárral és a Magyar Levéltárosok Egyesületével közösen egy jogászt foglalkoztat, aki a folyamatosan változó jogszabályok ismeretének birtokában a szakmának mindennapi jogi segítségére lenne. Döntés született az ÖLT elnökségében arról, hogy kiadásra kerülnek a levéltáros szakmát érintő' jogi iránymutatások és miniszteri utasítások. Szakmánk európai integrálásának eló'segítéséhez arra is szükség lenne, hogy a magyar levéltárosok figyelemmel tudják kísérni a külföldi szakirodalmat. Ennek fordításához és közzétételéhez a fordítók személyén kívül természetesen pénz szükséges. Az elnöki beszámolót a tagság egyhangúlag elfogadta. A közgyűlésen elnöklő' Varga László, a BFL főigazgatója a továbbiakban az ÖLT munkájában bekövetkezett stílusváltásról beszélt, és felhívta a tagság figyelmét az előttük álló döntések fontosságára. Akiadott programon felül került sor következő napirendként annak a tervezetnek a megvitatására, amelyben a miniszter a Levéltári Tanács, a Levéltári Kollégium felállításáról és a levéltári szakfelügyelet működéséről rendelkezik. (A tervezetet a résztvevők előzetesen írásban megkapták.) Molnár József, a MKM Levéltári Osztályának vezetője bevezető hozzászólásában először a levéltári törvény 1997 decemberében hatálybalépett módosításait foglalta össze, majd a felállítandó új testületekről rendelkező rendelettervezetet ismertette. A Levéltári Tanács és a Levéltári Kollégium felállításáról az ún. Kulturális Alaptörvény rendelkezik, létrehozásuk egy átfogó koncepcióhoz kapcsolódik. Az alapvető kérdés, hogy szükség van-e két szakmai testületre, különösen olyan formában, hogy a rendelet a Tanácsnak általános kérdéseket vizsgáló, reprezentatív szerepet szán, és a Kollégiumhoz rendeli hozzá a tényleges funkcióhoz szükséges jogosítványokat. A kormány ebben az évben egy hosszú távú program első lépéseként 100 millió Ft-ot biztosít a veszélyeztetett iratanyag megmentésére. Az összeg egy-egy részére március végéig kellett benyújtani a MKM-hez pályázatot. Ezeknek a pályázatoknak az elbírálásában már a Levéltári Kollégiumnak lesz szerepe. Akibontakozó vitában, amelynek során sokan mondták el véleményüket, a hozzászólások hat kérdéskör köré csoportosultak: a két testület egymáshoz való viszonya, feladatkörük, tagságuk összetétele, tevékenységük nyilvánossága, a reprezentatív szakszervezet részvétele, valamint a szakfelügyelet kérdése. Gecsényi Lajos, a MOL főigazgatója hozzászólásában arról beszélt, hogy az ÖLT számára mennyire fontos, hogy ezen alkalommal elfogadja (módosításokkal is) a tervezetet, mert az évek óta formálódó rendelet alapelveinek „megtorpedózása" a szakmát jelentős költségvetési támogatástól fosztaná meg. A. Varga László arra hívta fel a figyelmet, hogy a felállítandó Kollégium egyik fontos feladata az iratmentés megszervezése, ennek része a most aktuális pályázat, aminek a benyújtási határideje szoros, ezért is meggondolandó az OLT állásfoglalása a Kollégium ügyében. Szögi László, a ELTE levéltárának igazgatója azt hangsúlyozta, hogy támogatandó mindkét testület felállítása, de feladatkörüket el kell különíteni, ne legyen átfedés, a szakma szempontjából viszont a Kollégium nagyobb jelentőséggel bír operatív, irányító funkciója miatt. Vadász János, a KKDSZ elnöke amellett érvelt, hogy a tervezetnek megfelelően szükséges, hogy a reprezentatív szakszervezet is delegáljon tagot a Kollégiumba -jóllehet, ezt néhányan nem támogatják -, mert így a szakalkalmazottak (nem a vezetők) is képviseletet kapnának. A vita során több módosító javaslat is megfogalmazódott, pl. legyen a testületeknek tájékoztatási és beszámolási kötelezettsége, legyenek általánosabb érvényűek a megfogalmazások, a konkrét döntések utalják a létrehozandó szakbizottságok hatáskörébe. 59