Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 2. szám - HÍREK - Őriné Bilkei Irén: Beszámoló az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa közgyűléséről / 58–61. o.

Tóth Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár igazgatója nyomatékosan kérte hozzászólásában a szakfelügyeleti jelentésekről a visszajelzést. Az ÖLT tagjai szavazással arról döntöttek, hogy a módosításokkal együtt támogatják a rendelettervezetet. [Időközben megjelent a 19/1998. (V. 13.) MKM rendelet a Levéltári Kollégium és a levéltári szakfelügyelet létrehozásáról. Lásd erről keretes hírünket a 64. oldalon! (Aszerk.).] Következő napirendi pontként TyekvicskaÁrpád, az ÖLT titkára terjesztette elő az alapszabály módosítására tett javaslatát, amit szintén előzetesen írásban megkaptak a tagok. Az új alapszabály deklarálja, hogy az ÖLT semmilyen politikai pártot nem támogat. Az ÖLT elnöksége 7 tagúra bővül, egyúttal megszűnik az alelnöki tisztség. Az ÖLT éves költségvetését a közgyűlés hagyja jóvá, a tényleges kifizetési döntéseket az elnökség hozza. A jegyzői funkció a gyakorlati tapasztalatok alapján nélkülözhető. A módosító javaslatokat pontonként szavazva fogadta el a tagság. A tisztújítást a Böőr László, Kapiller Imre, Radics Kálmán összetételű jelölő bizottság készítette elő. Javaslatukat minden érintett levéltárral a közelmúltban faxon ismertették, szóban Böőr László terjesztette elő. Ajelölő bizottság az ÖLT elnökének A. Varga Lászlót, titkárának Bősze Sándort, tagjainak Bán Pétert, Madarász Lajost, Szegőfi Annát, Tilcsik Györgyöt és Tóth Ágnest, az ellenőrző bizottság tagjainak Bana Józsefet, Kovács Lászlónét és Mónus Imrét javasolta. A titkos szavazás eredményét az Egey Tibor, Nagy Ferenc, Szili Ferenc összetételű szavazatszedő bizottság ismertette, amely szerint minden jelölt megkapta a maximális 23 lehetséges szavazatot, így az ÖLT egyhangúlag megválasztotta új vezetőségét. A délutáni programban elsőként A. Varga László elnök mondta el gondolatait a levéltárakban dolgozók esetleges köztisztviselői besorolásának lehetőségeiről. A magyar levéltárak évszázadokon át a közigazgatás részét képezték, ezzel szemben 1950 óta közgyűjtemények, munkatársaik pedig közalkalmazottak, így nem kapják meg a köztisztviselőket megillető magasabb erkölcsi és anyagi megbecsülést, jóllehet a rendszerváltás óta az új törvények a levéltárakra közigazgatási, hatósági feladatokat róttak. Napirenden kívül kapott szót Szili Ferenc, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója, aki rövid idővel ezelőtt, jóval megbízatásának lejárta előtt mondott el tisztségéről, mert nem tudott megfelelő együttműködést kialakítani az intézményét fenntartó önkormányzattal. Konfliktusok sorozata után a Somogy Megyei Levéltár dolgozói az egészségügyi pótlékot munkaügyi per során nyertek el, amire a megyei önkormányzat retorziókkal válaszolt. Az igazgató nem látván semmilyen megoldást az együttműködésre, a lemondást választotta. Véleménye szerint a levéltáraknak, ha anyagi eszközök hiányában ellehetetlenítik működésüket és akadályozzák feladataik ellátását, a tudományos kutatások felé való nyitással kell bizonyítaniuk. A továbbiakban a tagok Tilcsik György beszámolóját hallgatták meg a múlt év őszén lezajlott önkormányzati szakfelügyeleti vizsgálatának tapasztalatairól. (Az összegező értékelés a Levéltári Szemle e számában olvasható.) Utolsó napirendi pontként e sorok írója számolt be arról a Zala Megyei Levéltárban folyó munkáról, amelynek során elkezdődött a megye közéletében az utóbbi évtizedekben fontos szerepet játszott személyek maradandó értékű magániratainak begyűjtése. Csatlakozva a MOL múlt év őszén közzétett kezdeményezéséhez a Zala Megyei Levéltárba eddig már bekerült néhány Zala megyei közéleti személyiségtől származó irategyüttes. Az eddigi tapasztala60