Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 2. szám - MÉRLEG - Apró Erzsébet: Vjesnik Povijesnog Arhiva Rijeka XXXVIII. (A Rijekai Történelmi Levéltár Híradója). Rijeka, 1996 / 51–54. o.

Ez az egyik legrégebbi rijekai folyóirat. Címét azonban többször változtatta, a levéltár, mint kiadó hivatalos nevének változásai miatt (ezért volt a Rijekai Állami Levéltár, majd Rijeka és Pazin Történelmi Levéltárainak Híradója elnevezése is). Legterjedelmesebb részét a levéltárban őrzött források, irategyüttesek alapján készült tanulmányok foglalják el. Tartalma sokszor a felkínált munkák alapján alakult. Kezdetben a legkorábbi időszakra vonatkozó, majd pedig az újabb, a második világháború alatti és azt követő idők eseményeiről készült írások jelentek meg a folyóirat hasábjain. Állandó és folyamatos tartalmi elemei a történeti forrásközlések, cikkek, értekezések, a leltárak, regeszták. Induláskor ezek a nagyon régi történeti értékű iratokról készültek, majd az újabb fondok, kevésbé értékes és szükséges leltárai is helyet kaptak a kiadványban. A további fejezetek címei időszakonként jelentkeztek, mint az ismertetések, hírek, nekrológok és más alkalmi címek. Majdnem a legkisebb terjedelemben a könyvismertetések szerepelnek, melyek a város, a térség történetére vonatkozó könyveket, cikkeket és tanulmányokat mutatják be. Rezümé olasz és angol vagy német nyelven készül minden tanulmányhoz. A Híradó munkatársai nem csak levéltárosok, hanem a városban és környékén élő vagy oda kötődő, tudományos munkával foglalkozó szakemberek, de jelentkeznek külföldi szerzők is, a régiót érintő tanulmányaikkal. A közölt dolgozatok nagyon különböző témákat és korokat érintenek, maga a régió témája az, ami ezeket a közleményeket összeköti. Mindez természetesen sokszínűséget eredményez. Ebben a jubileumi számban Damir Viskanic forrástanulmányt közöl A Brsec-i glagolita végrendelet címmel. Mr. Marton Giron előzetes tájékoztatójában ismerteti a fiumei szellemi fogyatékos és elhagyott fiúk intézetének 1876. évi alapszabályát. Antun Giron tanulmánya hangsúlyozza Klana, mint kataszteri község iratainak forrásértékét, Klana közigazgatási tanácsának 1920-ban történt feloszlásáról és a közigazgatási bizottság kinevezéséről című írásában. Ivo Kovacic szintén forrástanulmányt közöl A Független Horvát Állam és az Olasz Királyság területei közötti határvonal meghatározásával kapcsolatban (1941, 1942). Lujo Margetic tanulmánya Rab 1234-es első statútumát elemzi. Dr. Djordje Milovic Az 1388-as senji-i statútum büntetőjogi előírásai címen közöl forrástanulmányt. Dr. 8ime Pericic Senj tengerészetének történetét írta meg a kezdetektől egészen 1939-ig. Dr. Eva Faber bemutatja gróf Kari von Zinzendorf minisztert, akinek naplójából a szerző először itt jelentet meg részleteket az 1766-, 1778- és 1779-ben tett fiumei látogatásairól. Damir Viskanic Brsec heraldikája című cikkében községi, városi (?!) és családi címereket (pecséteket), címerjegyeket ismertet. Gorán Crnkovic közöl forrástanulmányt Harc az anyanyelven folyó oktatásért a XIX. század végén az isztriai Liburniában címmel. Nikola Crnkovic forrástanulmányának címe: Volosko-Opatija Szerb-Horvát-Szlovén Népi Tanácsa járási bizottságának és népi ellenőrzésének tevékenységéről az első világháború idején. Dr. Diana Stolac A tengermellékiek hozzájárulása a horvát tudományos elnevezések kialakulásához címmel forrástanulmányt közöl. Tatjána Blazekovic - Petar Strcic az Adalékok rovatban Nyugat-Horvátország területén megjelenő gyűjteményes kötetek tanulmányozásáról ír. Albino Sencic készítette és itt közreadja az anyakönyvek levéltári gyűjteményének (1561-1947) repertóriumát. Fila Bekavac Lokmer az INA, a rijekai finomító műszaki dokumentációjának információs értékéről ír. A levéltárak gyakorlati munkájához közvetlenül kapcsolódik Denis Simic levéltárosnak a Levéltárelmélet és gyakorlat rovatban megjelent és a Levéltár gyűjtőterületi munkáját bemutató írása. A levéltári és irattári anyagról készült nyilvántartások, mint tájékoztató segédletek címmel. írását részlete52