Levéltári Szemle, 48. (1998)
Levéltári Szemle, 48. (1998) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Böőr László: A nagykőrösi fióklevéltár 25 éve / 41–46. o.
gát, a levéltári munka egyidejű végzése mellett. Az 50 fó't befogadó előadóterem pedig lehetővé teszi kamarakiállítások rendezését is. Tényként kell elfogadnunk, hogy 1973-ban a nagykőrösi fióklevéltár az elsők között volt, amely igyekezett eloszlatni a közvéleményben a levéltárakról kialakult általános képet: a piszkos, poros, régi iratokat sötét, nedves raktárakban őrzik azért, hogy azokat néhány öregúr pókhálós kutatószobákban szenzációra éhesen bogarászhassa. A nagykőrösi levéltárban a megalakulása óta eltelt 25 esztendő alatt is jelentős beruházások történtek. 7 Ezek a fejlesztések azonban következetesen ragaszkodtak a létesítéskor kialakított alapelvhez: legfontosabb követelmény az értékes levéltári anyag biztonságos elhelyezése — azaz, az iratok tartós tárolására csak minden szempontból megfelelő raktárak létesültek. A '90-es években pedig már a levéltári anyag felhasználását, feldolgozását elősegítő technikai eszközök is megjelentek levéltárunkban: jelenleg 3 db számítógép és 2 fénymásoló segíti a kutató- és ügyfélszolgálati munkát, könnyíti meg a különböző nyilvántartások, segédletek használatát. A megalakulásakor csak az ún. Bírósági épületben elhelyezett levéltár raktári kapacitása számottevően bővült. így került sor 1977-ben a levéltár épületével szomszédos földszintes épület kisajátítására és levéltári használatra történő átadására. Akkori terveinkben az öreg épület lebontása, új, kétszintes raktári szárny felépítése szerepelt, amely azonban csak terv maradt. Még 1994-95-ben is elkészíttette a levéltár az épületre történő emeletráépítés műszaki terveit, anyagiak hiányában azonban erre sem került sor. Elvégeztük viszont az épület belsejének teljes felújítását és 1876 polcfolyóméterrel bővítettük a raktári kapacitást. Mindezen fejlesztések eredményeként napjainkban a Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztálya 4504,5 fm irat és 136,5 fm könyvtári anyag tárolására kialakított polcrendszerrel rendelkezik. Ma már azonban ez is kevés. A nagykőrösi levéltárnak is tetemes iratátvételi kötelezettségei vannak. A jelentősebb szervtípusok közül az államigazgatási szervek iratai általában 1973-ig, a jogszolgáltató szervek egyes iratai 1970-ig találhatóak őrizetünkben, azaz biztonságban. Gyakorlatilag tehetetlenül kellett néznük az ún. szocialista korszak gazdasági szervei (vállalatok, szövetkezetek) iratainak eltűnését, megsemmisülését: csupán töredékeket tudtunk megmenteni. Átvételre várnak a különböző szakigazgatási szervek iratai - itt gondoljunk csak a földhivatalokra - vagy a jelentősebb intézmények (pl. kórházak, oktatási intézmények) legfontosabb iratai. Sajnos, azon kívül, hogy raktárunkban elhelyezzük és lehetőség szerint biztonságos körülmények között megőrizzük forrásainkat, az állagmegóvás, állományvédelem terén gyakorlatilag tehetetlenek vagyunk. Az osztályunk őrizetében lévő, több mint 3500 folyóméter, igen különböző állagú levéltári anyag közül az elmúlt 25 év alatt restauráltatni tudtunk 7 db oklevelet, egy db 1636-1711 között keletkezett jegyzőkönyvet és egy db számadáskönyvet. Egy ízben került sor 50 fm iratanyag tömeges, etilénoxiddal történő fertőtlenítésére, amelynek eredménye azonban számunkra is kétséges. Ugyanakkor megítélésünk szerint - az őrizetünkben lévő iratanyag 20-25%-a fertőzött, rohamos pusztulása megkezdődött, fertőtlenítése, restaurálása halaszthatatlan volna. Rendezéseink eredményeként az őrizetünkben lévő iratanyag 95%-ban kutatható, használható. Az iratok legnagyobb része a por és fény ellen védelmet nyújtó irattároló dobozokban van, amely dobozok azonban semmiféle védelmet nem nyújtanak a gombák és egyéb kártevők, ül. a vegyi károsodás ellen. Bár levéltáruk működése óta a rendezést mindig kiemelt feladatnak tekintet44
