Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 1. szám - MÉRLEG - Fábiánné Kiss Erzsébet: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez. Szerkesztette és a bevezetőt írta Jároli József. Gyula, 1995 / 58–59. o.

Dokumentumok az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez Szerkesztette és a bevezetőt írta: Jároli József Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. Gyula, 1995. 511 p. A kötet 310 iratot közöl, amelyekhez a szerző 31 oldalas eligazítást, elemzést ad a „Bevezetésiben. A kötetben való tájékozódást az „Eligazító megjegyzésekben kívül a jegyzetek, a rövidítések jegyzéke, az irodalomjegyzék, a neves helymutató, valamint a tartalomjegyzék segíti. A szerző' értékeli a téma eddigi feldolgozásait, azok erényeit és hiányosságait, ezzel is indokolva a jelen kötet hiánypótló megjelenését. Az iratok a következő témákat illusztrálják: a köztörténet Békés megyei vetülete, a közigazgatás változásai, különös tekintettel a rendezett tanácsú városokká történő átszervezésre, a jobbágyrendszert felváltó szabadparaszti viszonyokhoz való átmenet nehézségei, amely ezen a vidéken heves osztályharcos ellentétekhez, mozgalmakhoz vezetett, a nemzetőrség és a honvédség szervezése, a megye lakosságának részvétele a harcokban. Úgy tűnik, hogy ebben a gondosan szerkesztett, alapos forrásmunkában a fenti tárgykörök, témák kutatói Békés megye vonatkozásában minden lényeges iratot megtalálnak. Bőven és részleteiben értesülünk a legelőelkülönözésekről, földfoglalásokról, vitás erdó'irtásokról, népgyűlésekről, népmegmozdulásokról stb. A korábbi évszázadokra is utaló alapos történeti bevezetésből azonban hiányzik a szerző magyarázata magához a kötethez: milyen célt kíván elérni az iratok bemutatásával és ehhez milyen forrásokat vett alapul? Amennyiben ez a kötet tekinthető Békés 1848-1849. évi története dokumentálásának, akkor a kép kissé egysíkú: nem eléggé plasztikus. Mivel a címben nem az szerepel, hogy Békés a „forradalom és szabadságharc" idején, a forradalom és szabadságharc szavak megszorító értelme kerül előtérbe, azaz a kötet elsősorban a forradalmi átalakulás és a harctéri küzdelmek ábrázolását van hivatva bemutatni. Ebben az esetben a szerzőnek a kitűzött célt (amit ugyan a mű olvasójával expressis verbis nem közöl) sikerült elérnie. Az irodalomjegyzékben szerepel a szerző „Békés 1848/49-ben" című, jelenleg kéziratos műve. Feltehetően e monográfia illusztrálására készült a jelen kötet. Ha így van, hol lesznek olvashatók azok az iratok („dokumentumok"), amelyek az 1848-1849. évi békési társadalmi-gazdasági élet egyéb területeire vonatkoznak: mindennapi élet, műveltségi viszonyok, az e tájon nagyszámú szlovák nemzetiség életkörülményei stb. Hasonlóan hiányérzetünk támad, ha próbáljuk megállapítani az átnézett, ill. felhasznált források körét. Az iratok végén található jelzetek majdnem mindegyike a békési levéltárra utal; az Országos Levéltár anyagára történő néhány hivatkozás zömmel irodalmi közlésből való. Több helyütt előfordul a magyarázatokban, hogy a tárgyra vonatkozó iratok nem találhatók meg az Országos Levéltárban. Ez feltűnő. Vegyünk egy példát: „Frey Ádám elítélésével és kivégzésével kapcsolatos iratok" (162. sz., 280-281.). A jegyzet szerint „Az iratokat a megye az 5 8