Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 1. szám - KILÁTÓ - Albrechtné Kunszeri Gabriella: Állományvédelmi tapasztalatok amerikai gyűjteményekben / 36–41. o.

ráfiai anyagok károsodásairól, a helyes tárolás és kezelés módjairól készített bemutatót, hallgatták meg az ismertetést és beszélgettek a problémákról. A Nemzeti Levéltár mindkét épületében jártam, sajnos, az erre jutó egy nap nagyon rövid volt. A programomat Maida Loesher állományvédelmi igazgató állította össze. A levéltár régi épületében Sarah Bertalan főrestaurátor mu­tatta meg a restauráló műhelyt és a kiállítótermet. Elmondta, hogy az utóbbi években a restaurátorok fő feladatai az új levéltári épületbe való költözéssel kapcsolatos előkészítések voltak. A sérülékeny anyagok számára megfelelő tárolóeszközöket terveztek és elkészítették a prototípust. Ennek alapján kül­ső cégtől rendelték meg a szükséges mennyiséget. A tárolóeszközök természe­tesen savmentes anyagból készülnek, főleg a könnyű, de erős hullámlemez­ből. Ebből alakítják ki például a nagy átmérőjű papírhenger felületére tekert, kívülről poliészter védőfóliával borított tervrajzok dobozait, amelyek belse­jében a tervrajznál széleseb henger két végének alátámasztására szolgáló elem van. Ez a szerkezet biztosítja a tervrajz terhelésmentes fekvését. A kisebb méretű térképeket, rajzokat ugyancsak a hullámlemezből készült tékában, azon belül pedig poliészter védőtasakban tartják. A poliészter elektrosztatikus tulajdonsága következtében a benne lévő töredékes, darabokra esett papír­lapok összecsúszását megakadályozza. A műhely jól felszerelt, több prakti­kus megoldást láttam. így például a tekercses szakmai anyagok tárolására készíttetett szekrényt. Restaurálási módszereik megegyeznek a mieinkkel, kivéve a laminálást, amit megszüntettek. Helyette a poliésztertasakba bur­kolást (encapsulation) alkalmazzák. Ha a szükséges méret szabványos, akkor előre gyártott tasakot használnak, ha nem, akkor hegesztőgéppel ma­guk készítik el a szükséges méretben. A kiállításra kerülő levéltári anyag védelmére rendkívül nagy figyelmet fordítanak. A kiállítási kölcsönzés feltételeire szigorú előírást dolgoztak ki. A saját kiállítótermükben nemcsak a terem, hanem a tárlók is légkondicionál­tak. Akiállítások technikai megoldásával kapcsolatban sok jó ötletet láttam, fényképeztem és anyagmintákat gyűjtöttem. Sarah Bertalantól több cikkmá­solatot kaptam a megelőző állományvédelem témaköréből. A városon kívül fekvő új levéltári épületben a restauráló osztály vezetője, Norwell Jones fogadott. Általános állományvédelmi kérdésekről beszélgettünk, majd végigvezetett a restauráló műhelyeken és a kutatórészlegen. A mű­helyeket 50-60 restaurátorra tervezték, jelenleg négyen dolgoznak ott, és egy főiskolai továbbképzésen lévő gyakornokot foglalkoztatnak. A régi épületből fokozatosan költöznek ki a restaurátorok, ott csak néhányan maradnak. A vég­leges létszám azonban a tervezett felét sem fogja elérni, mert új státus létre­hozására nincs lehetőség. A levéltár vezetése tervezi, hogy esetleg a jövőben megüresedő munkahelyeket restaurátorivá minősít át. A hatalmas műhelyek teljesen berendezettek és a legmodernebb felszere­lésekkel ellátottak. Papíröntő gépek, vákuumasztalok, elszívófülkék, sza­bályozható hőmérsékletű kezelőoldatok bevezetésére alkalmas különböző méretű medencék, fűthető prések, poliészterhegesztő gépek, ultrahangos párásító berendezések stb. nagy számban állnak rendelkezésre. A nagy munkafelületű restaurátori asztalok átvilágítható résszel ellátottak. Az asztalok alatt rengeteg zárható tárolófiók van. Az átlagosnál nagyobb méretű levéltári anyag kezeléséhez kerekeken mozgatható asztalokból alakíthatják ki a szükséges munkafelületet. A műhelyekben központi sűrítettlevegő- és vákuumrendszer működik. Több, különböző méretű helyi­ség van raktározási célokra a nedves iratok szárítására, a penészes iratok portalanítására, a könyvrestauráláshoz szükséges fa- és fémmunkákra, a nedveskezelésekre, a fotózásra stb. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom