Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 1. szám - KILÁTÓ - Albrechtné Kunszeri Gabriella: Állományvédelmi tapasztalatok amerikai gyűjteményekben / 36–41. o.

A látogatásom idején folyó restaurálási munkák hasonlóak voltak az álta­lunk végzettekhez. Két nehéz szakmai feladat megoldására készültek: ned­vességtől összeragadt fotókat kell szétválasztaniuk és darabokra hullott, megsárgult pausz tervrajzokat kell restaurálniuk. Ismertették, hogy milyen módon próbálják megoldani a problémákat, én is beszámoltam arról, hogy hasonló esetekben mi hogy restauráltunk ilyen anyagokat. A kutatórészleg felszerelése (amely ismereteim szerint korszerűbb és gaz­dagabb, mint a magyar egyetemi tanszékeké) lehetőséget ad a levéltári anyaggal kapcsolatban felmerülő kémiai és fizikai jellegű kérdések magas színvonalú tudományos vizsgálatára. Itt is létszámproblémák vannak, a fel­szerelésre volt pénz, de az álláshely nem elég. A tájékoztatást adó vegyész anyagvizsgálatokat végez különböző gyorsított öregítések után. Maida Loesher állományvédelmi igazgatóval elsősorban a gyűjtemény köl­tözésével kapcsolatos tapasztalataikról beszélgettünk. Az anyag egy részé­nek költöztetése a központban lévő I. épületből a városon kívül lévő új, II. épületbe még nem fejeződött be. Jól bevált az anyag átmeneti védelmét szol­gáló zsugorfóliás csomagolás. Az átköltöztetett anyagot egyelőre nem cso­magolják ki, kivéve, ha kutatást kell végezni benne. Akörültekintő és pontos szervezésnek köszönhetően a kutatásból nagyon rövid időre kellett kivonni az érintett anyagokat. A technikai kivitelezéssel kapcsolatban Loesher asszony elmondta, hogy a megmozgatott levéltári anyag állandó felügyelet alatt volt, a saját biztonsági emberükön kívül az állományvédelmi részleg egy dolgozója is kísérte a szállítókat. A zárt teherautó szigorúan csak a meghatározott útvo­nalon közlekedhetett, ha előre látható akadály volt (például időjárási ne­hézségek, közlekedési akadály stb.), el sem indult a szállítmány. Megígérték, hogy a szállítócéggel kötött szerződés másolatát elküldik. Norwell Jonestól megkaptam azt az összeállítást, amelyben a kormányhi­vatalok által különböző célokra használandó időálló és tartós papírfajtákat ismerteti a Nemzeti Levéltár. Ezek használatáról szövetségi törvény és egyes szövetségi államok törvényei rendelkeznek. A papírokat a hivatalok központi raktárból szerezhetik be. Érdeklődtem a fénymásolatok időállóságának el­lenőrzésére közreműködésükkel kidolgozott módszerről, amelynek leírása ko­rábban már rendelkezésünkre állt. Ezt változatlanul alkalmazzák, a megbíz­hatóságáról azonban kaptak már negatív visszajelzést is. Lewis Bellardoval, a Nemzeti Levéltár helyettes vezetőjével is volt alkal­mam találkozni. Bellardo urat a Nemzetközi Levéltári Tanács Állományvé­delmi Bizottságából ismerem, korábban az állományvédelmi részlegért volt felelős. Az idő szorítása miatt munkaebéd keretében beszélgettünk, elsősor­ban a bizottsági munkáról. Az épületben működő mágneskártyás biztonsági rendszer az ott dolgozókat csak a személyre szólóan meghatározott területekre engedi be. Sajnálatos módon éppen emiatt nem tudtak bevinni iratraktárba, ugyanis a késő dél­utáni időben már nem találtak a kollégák olyan személyt, akinek felhatal­mazása lett volna raktárajtót kinyitni. A biztonsági rendszert egyébként még szigorúbbá teszik az oklahomai robbantás következtében. Rövid amerikai utam alatt sok érdekes és hasznosítható infomációhoz ju­tottam, amelyeket örömmel adok tovább az érdeklődőknek. A kollégák vala­mennyi meglátogatott intézményben készségesen fogadtak, tájékoztattak, javasolták a szakmai kapcsolat fenntartását. Albrechtné Kunszeri Gabriella 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom