Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 1. szám - DOKUMENTUM - Varga László: Andropov jelenti: a Szovjetunió budapesti nagykövetének tárgyalásai vezető magyar politikusokkal 1956. április 18. és szeptember 3. között / 9–31. o.

Tekintélyével kétségtelenül eró'síteni fogja a Politikai Bizottságot. Ami Kádárt illeti, PBtagságának lesz bizonyos haszna, mivel még nem csillapult le teljesen a Rákosi iránt érzett haragja. Kádárral folytatott hosszas beszélgetésem után azonban kételkedem abban, hogy kedvezőtlenül viszonyulna a Szovjetunióhoz." (Hiányzó lapok 1956 történetéből 23. p.) 20 Az OK(b)P X. kongresszusa 1921-ben a „pártegység" jegyében betiltotta a párton belüli frakciókat, a Rákosi által emlegetett „felvétel" ennek volt a következménye. 21 Szántó Zoltán Révai József sógora volt. 22 A kérésnek megfelelően valóban Magyarországra érekezett M. A. Szuszlov, az SZKP Elnökségének tagja, s június 7. és 14. között tartózkodott Budapesten. 23 1956. június 28-án a lengyel államvédelmi hatóság sortűzzel verte szét mintegy 50 ezer munkás tüntetését Poznanban. 50-en meghaltak, 300 főt letartóztattak. 24 Elsősorban a Petőfi Kör június 27-i sajtóvitájáról van szó, ahol már a rendszer átalakításának kérdése is felmerült. 25 Az „európai népi demokratikus országok" párt- és kormányképviselőinek tanácskozását június 22-23-án tartották Moszkvában, amelyen megfigyelőként Kína és Jugoszlávia is részt vett. Az első két napirendi pont a KGST-vel, a harmadik pedig „a szocialista országok kommunista és munkáspártjai közötti kapcsolatok formáiról" szólt. A tárgyalásokat követően Hruscsovék „fesztelen beszélgetés" során tájékoztatták a szűkebb kört a Titóval folytatott tárgyalásokról, a lengyel párt helyzetéről és az SZKP XX. kongresszusának hatásáról. Magyar részről Rákosi, Gerő és Hegedűs mellett Bérei Andor utazott Moszkvába. 26 A Szovjetunió új külügyminisztere. 27 Kádár és Révai mellett Kiss Károlyt és Marosán Györgyöt is beválasztották a PB-be, Gáspár Sándor és Rónai Sándor póttag lett. 28 Péter Gábor felesége, Simon Jolán 1953. januári letartóztatásáig Rákosi titkárságát vezette. 29 Fjodor Belkin altábornagy 1945 után az NKGB (állambiztonsági népbiztosság) kelet-európai főnöke volt. 1949-ben ő tanácsolta Péter Gábornak, hogy az akkor még csak „Szőnyi-ügy" szálait magasabban keresse, ami végül Rajk letartóztatásához vezetett. 1949 júliusától „tanácsadóként" már ő irányította a Rajk-per előkészületeit. 1952-ben a Szovjetunióban letartóztatták és nyomtalanul eltűnt. 30 Szuszlov júniusban Budapesten „az amerikai imperialistáknak tett szolgálatnak" nevezte Rákosi esetleges leváltását. 31 Mivel a jelentés a lap alján végződik, a másolatról lemaradt az „elosztó". Az érkeztető pecsétek tanúsága szerint azonban augusztus 9-én érkezett a külügyminisztériumba, 11 nappal később az 5. Európai Osztályra, s augusztus 25-én Patolicsevhez. 32 A háromnapos taggyűlésen a Szabad Nép több munkatársa (Fehér Lajos, Kende Péter, Kornai János, Kövesi Endre, Lénárt Gábor, Lőcsei Pál, Novobáczky Sándor, Szilvási Lajos, Tardos Tibor) élesen támadta a szerkesztőség vezetőit és a pártvezetés egyes tagjait. A taggyűlésről készült jegyzőkönyvet eljuttatták más pártalapszervezetekhez is. A pártlapnál a tisztogatás már 1954 novemberében megkezdődött, amikor elbocsátották Kendét, Kövesit, Lőcsiet és Szilvásit. Nagy Imre menesztése után 1955 áprilisában követte őket Fehér Lajos, Kornai János, Laky Teréz, Lénárt Gábor, Méray Tibor, Novobáczky Sándor és Patkó Imre. 33 A Nagy Imre párttagságának helyreállításáról folytatott megbeszélés szeptember 2-án zajlott. Bár Nagy a rituális önkritikát mindvégig megtagadta, 1956. október 13-án „saját kérésére" visszavették az MDP-be, mondván, bár követett el hibákat, de kizárásában Jelentős szerepet játszott Rákosi Mátyás elvtárs személyes elfogultsága". Vö. Szabad Nép 1956. október 14. 34 Az MDP KV 1955. március 2-4-i ülése bélyegezte meg Nagy Imrét. 35 Kádár feltehetően Nagy Imre kizárására gondolt, erről azonban 1955. november 18-án döntött a Politikai Bizottság. 36 A Központi Vezetőség 1953. június 27-28-án tartotta ülését. 37 A Szovjetunió külügyminiszter-helyettese. 38 A szovjet külügyminisztérium 5. Európai Osztályának a vezetője. 31