Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - MÉRLEG - Sipőcz László: Österreichs Orden. Von Mittelalter bis zur Gegenwart. Graz, 1996 / 51–56. o.

Osterreichs Orden. Vöm Mittelalter bis zur Gegenwart (Ausztria kitüntetései a középkortól napjainkig) Az Osztrák Kitüntetéstani Társaság megbízásából kiadta Johann Stolzer és Christian Steeb. Akademische Druck- und Verlagsanstalt Graz, 1996. 513 p. „A szimbólum görög szó (sym-bolon), amely a szüm-boleo, ,valamit egyesíteni' egymáshoz vezetni igéből származik. A szó két részre osztható: első fele a ,sym' egyesítést jelent, míg másik fele megerősíti az egyesítés folyamatát t...]"

1 A „régi" görögöknél szokásban volt, hogy barátok vagy üzlettársak cserépdarab, gyűrű vagy pénzdarab kettétörésével, illetve újra összeillesztésével jelölték meg, pecsételték meg összetartozásukat. Később sokféle jelentést kapott a szó, többek között szimbólumnak nevezték a titkos társaságok jelképeit, jelszavait. Mindvégig megtartotta azonban a közmegegyezésen alapuló kapcsolódását tárgyához, valamint azt a tulajdonságát, hogy a Jelentés nem benne keresendő, hanem rajta kívül, amit gondolati úton lehet csak megfejteni" figyelmeztet Paul Ricoeur a jelképek hermeneutikai megértésével kapcsolatban.

2 A homo symbolicus, a jelképeket teremtő, jelképekben gondolkodó, jelképeket átörökítő ember. A jelképek, a szimbólumok hagyományos lecsapódása által létrejött kompakt információs nyalábok, amik sok esetben „tértől és időtől látszólag függetlenül, egymástól igencsak távol eső kultúrákban is feltűnnek, méghozzá változatlan vagy alig módosult jelentéssel."

3 Más jelképek viszont erősen kapcsolódnak az őket létrehozó kulturális környezethez. Erősen kötődnek a kulturális környezethez, az adott korhoz a lovagrendek, a lovagi társaságok, illetve ezek szimbólumai - amik egyben megkülönböztető jelvények is -, mikből aztán idővel a különböző érdemrendeknek, -jeleknek bonyolult rendszere alakult ki. „A kitüntetési rendszer további differenciálódása során a 18. századtól kezdődően hozták létre a különböző díszjeleket, emlék- és szolgálati érmeket [...]" Pandula Attila.

4 Ugyanígy nem válaszható el a Habsburg Birodalom, illetve a későbbi Osztrák-Magyar Monarchia, illetve Ausztria kitüntetési rendszere sem az őt létrehozó politikai, végső soron kulturális háttértől sem: annak ismerete nélkül emez sem érthető. Nem érthető már csak azért sem, mert maga a politika is egyfajta rituálé, aminek mind cselekvési, mind pedig intézményi rendszerei szimbólumokként (is) funkcionálnak. Politikai kuietizmus egy társadalmi (érdek)csoport, réteg, megelégedettségéből fakadó nyugalma, elfogadó magatartása, egy másik csoport, politikai téma, sőt rendszer irányában akkor áll elő, ha az adott csoport csekély érdeklődést mutat, ha a csoport érdekei teljesen kielégíttetnek. Egy csoport hatalmi, anyagi érdekeit mindig nehezebb kielégíteni, mint a szimbolikus biztosítékok, elismerések iránti érdekeit. Ugyanígy szimbólumokjelképek rendszerén keresztül alakítható ki az adott csoport, réteg, nép mindenkori politikai rendszer iránti kötődése, sőt annak indentitása is; ez a törekvés a (modern) állam kialakulásának egyszerűen velejárója, az 51